Page 155 [155]
4. ÖSSZEGZÉS
4.I. A KUTATÁS ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI
Kutatásunk során a digitális transzformáció komplex hatásrendszerét vizsgáltuk az
oktatási szektorban, elsősorban arra fókuszálva, hogy hogyan alkalmazkodtak az
egyének és a szervezetek a felmerülő kihívásokhoz. Bár a digitális transzformáció
nem egy újkeletű, mégis mindent átható (munka világa, mindennapi élet, tanulási
környezetek) folyamat, amelynek keretében a digitális innovációk megváltoztatják
az alapvető értékteremtési folyamatokat. Mindezeket a hatásokat a pandémia
okozta iskolabezárások, veszélyhelyzeti távolléti oktatás alapvetően felerősítette.
A sokkhatásként értelmezhető helyzet a kutatási stratégiánkat is befolyásolta.
A digitális transzformációhoz való alkalmazkodást a képesség-ökoszisztéma
jegyében elemeztük, amely nemcsak a regionális aspektust helyezte előtérbe, hanem
lehetővé tette, hogy pedagógiai szempontok mentén, a digitális pedagógiai kom¬
petencia mentén elemezzük az alkalmazkodási mintázatokat a képességformálás
és a képességfelhasználás területén. A pedagógus professzió egyéni és szervezeti
értelemzésére fókuszálva elsősorban az egyének és szervezetek tanulása és alkal¬
mazkodása szempontjából vizsgáltuk az elmúlt három évben az oktatási rendszer
szereplőit (köznevelés és pedagógusképzés). Az innovációelméleti megközelítés
beemelésével nem csak az innovációt átvető vagy fejlesztő ágens sajátosságaival fog¬
lalkoztunk, hanem magának az innovációnak (digitális technológia) jellemzőivel is.
A kötet részletes áttekintést ad azokról az innovációelméleti, technológia
elfogadási, technológia integrációs, tanári digitális kompetenciát és a digitálisan
kompetens szervezeteket leíró modellekről, amelyek az elmúlt időszakban születtek.
Ezeket a modelleket felhasználva alkottuk meg saját kutatásunkat is. A kutatás
elsősorban a technológia, az egyén, a szervezet, a pedagógia és a környezet ténye¬
zőinek kölcsönhatásait, illeszkedését vizsgálta különböző adatforrások felhasz¬
nálásával, kombinálva az idői és a regionális perspektívát, valamint különböző
érintettek nézőpontját.
A kutatás komplex megközelítése, valamint a dinamikusan változó környezet
hatásait figyelembe véve a kevert kutatási stratégia mellett döntöttünk, amelyet
többszakaszos felépítésben (multipbase design) terveztünk meg. A többszakaszos
felépítés lehetővé teszi, hogy kombináljuk az összetartó párhuzamos felépítést
(convergent parallel design) — ez jellemző a kutatás első fázisára —, és a magyarázó