Page 153 [153]
OCR
3. EREDMÉNYEK 151 már előremutató fejlődésként megjeleníti az innovatív gondolkodás terjedését. A kollektivitás értékei azonban csak közepes mértékűek az intézményben, ami az együttműködés csökkenésére utal. Alapvetően elégedettek a pedagógusok, de a kiégés jelei már megmutatkoznak. A pedagógiai gyakorlatra a holisztikus, támogató szemlélet jellemző, de fejlődési lehetőség mutatkozik az aktivitásra, bevonásra épülő módszerek alkalmazásában és a külső környezet hatékonyabb bevonásában. Az intézmény nehézségeket érzékel a diákok motiválásában, a szülők bevonásában, illetve nem aknázza ki a kompetenciamérési eredmények felhasználásának lehetőségét. Az intézmény erőssége az együttműködés és a tudásmegosztás, a pedagógusok fejlődésének támogatása, azonban a szervezeti tanulási mechanizmusok nélkül ezeknek az eredménye kevésbé tud szervesülni, beépülni a mindennapi működési gyakorlatba. A digitális oktatás területén a veszélyhelyzet keretében az intézmény átlagos mértékben tudta bevonni a diákokat a tanulási-tanítási folyamatba. A digitális kompetenciák terén a szakmai önfejlesztés, illetve a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztése területén átlag alatt teljesített az intézmény. Bár láthatólag a pedagógusok fejlődése, a tudásmegosztás az intézmény egyik erőssége, ez nem kamatozódik a digitális oktatás területén. A digitális munkarend keretében az intézményre az aszinkron-támogató megközelítés volt jellemző, amire az alacsony előfeltételek, a szkeptikus hozzáállás és alacsony bevonódás jellemző. A digitális oktatás keretében elsősorban a hagyományos tudásátadás logikája érvényesül, de megjelennek a változatos, csoportmunkára irányuló módszerek is, viszont az informális tanulás bevonásában, kiterjesztésében alulteljesít az intézmény. Ez jól tükröződik a PIC-RAT modell alapjän vegzett elemzésben is, elsősorban a helyettesítő, kis mértékben a felerősítő megoldások jellemzők (átalakító megoldásról, összhangban az egyéni és szervezeti innovativitás alacsony szintjével, nem számoltak be). Előremutató azonban, hogy a diákok esetén az interaktív és kreatív felhasználás is megjelenik. Lovább árnyalja a képet, hogy a pedagógusoknak alapvetően alacsonyabb teljesítménybeli és erőfeszítésre vonatkozó elvárásaik vannak a digitális eszközökkel szemben. Elsősorban az időhiányt és az infrastrukturális hiányosságot jelölték meg, mint akadályozó tényezők. Az esetelemzésből jól látható, hogy míg a szervezeti mechanizmusok az egyéni és csoportos tanulás erősítésén keresztül támogatják a szervezet alkalmazkodóképességét, ezeket a lehetőségeket kevésbé tudják kiaknázni a digitális oktatás fejlesztése területén. Hiányzik a digitális pedagógiai megoldások stratégiai támogatása, az előremutató gyakorlatok kevésbé a szervezeti tudatos támogatás, mint inkább az egyéni kísérletezés eredményei. Ez abban is megmutatkozik, hogy a digitális megoldások kevésbé elterjedtek, nem holisztikusan tekintenek ennek fejlesztési lehetőségére, illetve integrálására a tantárgyi struktúrákon átívelően. Nemcsak
