Oldal 151 [151]
3. EREDMÉNYEK 149
hagyományos megközelítésben. Ezt az értelmezést támasztja alá, ha megvizsgál¬
juk a pedagógusok által megjelölt digitális megoldások használatának elemzését
a PIC-RAT modell alapjän. A kitöltök 60%-a jelezte (v.ö. teljes minta: 30,3%),
hogy a megjelölt eszköz elsősorban csak helyettesíti a korábbi megoldásokat, 4096
esetében (v.ö. teljes minta: 34,290) beszélhetünk felerősítő hatásról. Egy kitöltő
sem jelölte meg, hogy a technológia alapvetően alakítaná át a pedagógiai gyakor¬
latät (v.ö. teljes minta: 19,9%). A diákokra való hatásnál azonban előremutatóbb
kepet läthatunk. A kitöltök 50%-a jelezte ugyan, hogy a diäkok elsösorban passziv
felhasználói az adott megoldásnak (v.ö. teljes minta: 64,3%), de 25%-25% jelölte,
hogy van pelda interaktiv (v.ö. teljes minta: 14,6%) és kreatív (v.ö. teljes minta:
15.996) felhasználásra is.
A pedagógusok technológia használati szándékotaz UTAUT modell segitségé¬
vel mértük fel. Ezek alapján megállapítható, hogy bár az intézményben a tényleges
hasznälat (M = 3,6), illetve a használati szándék (M — 3,5) alacsonyabb, mint
amit a teljes minta esetében mértük (M = 3,89 és M = 3,76), de jéval magasabb
a társas hatás (M — 3,62), mint a többi intézményben (M = 3,18). Érdekes össze¬
hasonlítanunk a digitális eszközökkel kapcsolatos elvárt teljesítény és erőfeszítés
megítélését az intézményben. A kitöltők alacsonyabb teljesítményt várnak ezektől
az eszközöktől (M = 3,13), mint a teljes minta (M = 3,71), ugyanakkor alacso¬
nyabbra is értékelik (elképzelhető, hogy alábecsülik) a hatékony működtetéshez
szükséges erőfeszítést (M — 3,08), mint az orszägos ätlag (M = 3,77). Toväbbä az
elősegítő feltételek meglétét is alacsonyabbra értékelték (M — 3,58), mint a teljes
minta (M = 3,82).
A technológiahasználatra hatással lehetnek a pedagógusok attitűdjei is, amelyet
a technológiai készenlét index (technology readiness index) segítségével mértünk
fel (5 fokozatú skálán). Az intézményben a negatív tényezők kis mértékben felül¬
múlják a pozitív tényezőket. A pedagógusok viszonylag nagyfokú kényelmetlen¬
séget élnek meg a digitális megoldások során (M — 3,05), nagyobbat, mint amit
a teljes minta átlaga mutat (M — 2,63), de még nagyobb a bizonytalanságérzetük
a technológiahasználattal kapcsolatosan (M — 3,8), ami szintén nagyobb, mint a
teljes minta átlaga (M — 3,4). Mindezek mellett viszonylag nagyfokú optimizmus
jellemzi apedagógusokat (M — 3,6), ám ez alacsonyabb, mint amit a teljes minta
esetén läthatunk (M = 3,72). Az újító szellem kifejezetten alacsonynak tekinthető
az intézményben (M = 2,15), jóval alacsonyabb, mint a teljes mintában (M = 3).
Ez összefüggésbe hozható a korábban bemutatott, egyéni és szervezeti innovációs
aktivitással is, amelyek megerősítik ezeket az eredményeket.
Végül azzal zárhatjuk a digitális oktatás megvalósulását bemutató körképet,
hogy elemezzük, milyen tényezőket jelöltek meg a kitöltők, amelyek véleményük
szerint akadályozzák a digitális megoldások hatékony implementálását, illetve
mindennapi gyakorlatban való használatát. Az implementáció gátja között legna¬