Page 150 [150]
OCR
148 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., 10. táblázat. A digitális munkarend során alkalmazott megküzdési stratégiák. (Forrás: ETIPE, 2020) Dimenzió Intézmény Teljes minta Tanulás minősége felszinesebb (M=40) felszinesebb (M=48,57) "Tanulásra fordított idő kevesebb (M-41,7) kevesebb (M-48,95) , u: k Tanuläs struktüräja | 45 perces órák (M-47,64) tantärgyközi kapcsolato (M=57,75) Tanuläs keretei aszinkron (M=45,75) aszinkron (M=48,39) Ertekeles jellege formativ (M=38,92) szummativ (M=52,64) Értékelés mennyisége több (M-54,91) több (M-60,53) Pedagógus szerepe támogató (M-52,33) támogató (M-55,16) Az adatok alapján jól látható, hogy az intézmény a legtöbb esetben hasonló mintázatot követett, mint a teljes mintában szereplő intézmények összessége. Két ponton tértek el a vizsgált intézményben ettől. A tanulás struktúráját tekintve az intézményben inkább megmaradtak a 45 perces tanórák által diktált keretekben, valamint az értékelési gyakorlatukban a pedagógusok inkább a formatív értékelésre helyezték a hangsúlyt. Mindezek mellett, ahogyan a teljes minta esetén is az látható, hogy az intézmény elsősorban az aszinkron tanulási-tanítási megoldásokat részesítette előnyben és ez egy támogató pedagógusi szereppel (a korábbi gyakorlattól eltérően nagyobb mértékű támogatással) párosult. A pedagógusok bevallása szerint a digitális munkarendben a tanulás minősége felszínesebb volt, ugyanakkor a pedagógusok érzékelése szerint a diákok kevesebb időt is fordítottak a tanulásra, mint korábban. Természetesen ezek a stratégiák csakis úgy értelmezhetők, mint egy hirtelen, azonnali reakció lenyomatai, hiszen a pedagógusoknak nem állt rendelkezésükre elég idő, hogy felkészüljenek erre a helyzetre. A 2022-es felmérésünkben már egy érettebb megközelítést érhetünk tetten. A kérdőívben olyan, a digitális technológiák integrációjára fókuszáló stratégiákra kérdeztünk rá, amelynek keretében három megközelítést különíthetünk el. Az első a digitális lehetőségeknek köszönhetően a tanulás informális lehetőségei nek kibővítésére épít, míg egy másik megoldás a változatos egyéni és csoportos munkaformák beemelésére. Az előbbiben az intézmény (M — 4,00) jelentősen elmarad a teljes minta átlagától (M — 4,5), míg a második esetében (M = 4,17) a teljes minta átlaga (M — 4.11) körül teljesít. A harmadik stratégia, amely a tanulás egyszerűbb, információközvetítésre szűkítő megközelítésére épít, az intézmény esetében a domináns megközelítés volt (M — 4,81), hasonlóan egyébként a teljes mintához (M = 4,87). Ebböl arra következtethetünk, hogy a digitälis munkarend óta eltelt két évben az intézmény kevésbé tudta/akarta kiaknázni a digitális oktatásban rejlő lehetőségeket és a kifejezetten a digitális oktatás hozzáadott értékét megtestesítő pedagógiai megközelítésekben kevésbé fejlődött, mint a
