OCR
3. EREDMÉNYEK 147 munkatársak közötti együttműködésre és a konkrét adatok felhasználására a tanulási-tanítási folyamat tervezésében. Ezeket az állításokat értékelte az intézmény vezetője a legmagasabbra. A megjelölt dimenziók több tanulószervezeti dimenzióra is reflektálnak (szervezet összekötése, együttműködés és csoportos tanulás), így jól látható, hogy a digitálisan kompetens iskola fejlesztése szervesen összekapcsolódik a tanulószervezeti jellemzőkkel. A másik oldalról viszont az iskola gyengeségei között sorolhatjuk fel, hogy a digitális oktatás nem képezi szerves részét az iskola tanulás-tanítással kapcsolatos jövőképének és stratégiájának. Ezt alátámasztandó, az intézménynek fejlődnie szükséges a digitális átállás stratégiai támogatásában, a megfelelő menedzsment eszközök alkalmazásában. Itt megjelenik a tanulószervezeti viselkedés egyik gyengesége, a munkatársak felhatalmazásának hiánya, amely az iskola szervezeti sajátosságait figyelembe véve támogathatja az alulról jövő kezdeményezések megvalósítását. Ennek gyengeségeit támasztja alá a 2022-es felmérésben a pedagógusok által jelzett, egyéni innovatív munkahelyi viselkedés és a szervezeti innovációs kapacitás alacsonyra értékelt (M — 2,11 és M - 2,35 az 5 fokozatú skálán) dimenziói a teljes minta átlagához képest is (M = 2,26 &sM = 2,42). Toväbbä az intézménynek érdemes lenne átgondolnia a saját fejlesztesü vagy nyiltan hozzäferhetö digitälis tartalmak felhasznäläsät a digitälis oktatäs tämogatäsäban. A digitális oktatás előfeltételeiként értelmezhető egyéni és szervezeti kompetenciák áttekintése után rátérünk arra, hogy milyen digitális pedagógiai megoldásokat alkalmaztak a pedagógusok a digitális munkarend során, illetve milyen tanítási stratégiákat követtek a későbbi években és ezekkel összefüggésben hogyan jellemezhető a technológia használati szándékuk. 3.3.4.2. A digitális oktatás megvalósítási stratégiái Az adatbázis segítségével azonosíthatjuk azokat a tényezőket, amelyek leírják, hogy hogyan reagáltak a digitális munkarendre az intézmény pedagógusai, valamint részletesebben is megvizsgálhatjuk, kifejezetten a digitális megoldások használatát befolyásoló, támogató és gátló tényezőket. Először, egyfajta keretként, azt mutatjuk be, hogy az intézmény hogyan reagált a digitális munkarend bevezetésére. A kérdőívben több dimenzió mentén jelölhették meg egy 100 pontos skálán a kitöltők, hogy a korábbi gyakorlathoz képest hogyan változott az intézmény mindennapi működése a digitális munkarend során. Ha 50 alatti értéket adott a kitöltő, akkor a skála bal oldalán lévő megoldáshoz volt közelebb, amit alkalmaztak, ha 50 pont felett, akkor a jobb oldali végponthoz közelített a gyakorlat. Ennek fényében, összehasonlítva a teljes minta átlagával, az intézményre az alábbi profil jellemző (10. táblázat).