Oldal 142 [142]
OCR
I40 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., Az időbeli folyamatokat tekintve a tanulószervezeti viselkedés összesített mutatója (százalékos formában kifejezve, ahol, ha minden dimenzió maximális értéket kapott volna, az jelentené a 10096-ot) alapján megállapítható, hogy 2018 és 2022 között alapvetően csökkenő tendenciát mutatott az intézmény. Összességében magasnak tekinthető az eredménye (83,390—88,396 között mozog). A 2020-as adatok esetén a három nézőpont (pedagógus, mentor, vezető) átlagát vettük figyelembe (önmagában a pedagógusok értékelése magasabb: 88,4%). A csökkenés magyarázható az intézményi működés tudatosodásával, illetve számos külső tényezővel is. Megvizsgáltuk a tételek szintjén is, hogy melyek voltak azok az állítások, amelyeket a kitöltők konzekvensen a legmagasabbra, illetve a legalacsonyabbra értékeltek, hogy árnyaltabb képet kapjunk az intézmény erősségeiről és fejlesztendő területeiről. A tanulószervezeti viselkedés kapcsán az intézmény egyértelmű erőssége a tanulástámogató vezetés, hiszen a kitöltők következetesen magasra értékelték azt az állítást, amely arra vonatkozik, hogy az intézmény vezetése folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogy tanuljanak. A vezetői példamutatás, illetve a tanulási lehetőségek megteremtése fontos mutatója a tanulószervezeti viselkedésnek. Egy másik terület, amelyen az intézmény folyamatosan jól teljesít, az a külső partnerekkel való együttműködés. Itt gondolhatunk azokra a fejlesztési projektekre, amelyben részt vesz/vett az általános iskola, illetve azokra a település szintű, illetve regionális szintű adottságokra, amelyeket az intézmény vezetése az eredmények alapján jól ki tud aknázni (pl. DIGLKIP programban való részvétel). A fejlesztendő területek kapcsán jól látható, hogy az intézmény nehezen tud mit kezdeni a munkatársak tanulásra fordított idejének és erőforrásainak a megtérülésével. Ennek mérésére nem igazán áll rendelkezésre jó gyakorlat a magyar oktatási rendszerben, a szereplőktől ez a fajta megközelítés távol is áll, hiszen ez egy erőteljesen üzleti-fókuszú szemlélet. Ettől függetlenül fontos üzenetet hordoz, illetve lefordítható a nem profitorientált szervezetek világára is. A magyar köznevelésben ez a továbbképzések tervezésével, illetve a tág értelemben vett folyamatos szakmai fejlődés egyéb dimenzióinak a tudatos tervezésével valósítható meg. Ezen a területen szükséges lehet az intézmény számára a tudatos, szükségletalapú tervezés. Egy másik dimenzió, amelyet a kitöltők következetesen alacsonyra értékeltek, aza munka végzéséhez szükséges erőforrások szabályozása. Itt vélhetőleg rendszerszintű jellemzőt érhetünk tetten, ami az iskolák, vezetők, illetve a pedagógusok autonómiájára utal. Kevésbé hangsúlyosan, de ettől függetlenül fontos tényezőként jelenik meg, hogy a munkatársak nem kapnak elegendő időt a saját tanulásuk támogatására. Ez egy olyan korlátozó tényező, amely összefüggésbe hozható a leterheltséggel és jelentős gátja lehet a tanulószervezeti viselkedés folyamatainak megvalósításának. A tanulószetvezeti viselkedés mellett fontos, hogy elemezzük azt is, hogy ezek a folyamatok milyen szervezeti kultúrában, milyen értékekhez kapcsolódó
