Page 137 [137]
OCR
3. EREDMÉNYEK 135 eredményeket. Mindezek alapján bemutatjuk a szervezeti jellemzőket, illetve a digitális oktatás jellemzőit. 3.3.1. Kutatásmódszertani báttér Az esetet a rendelkezésre álló adatok alapján választottuk ki. Olyan iskolát választottunk, amelyre több adatbázisól is voltak adataink, illetve különböző dokumentumok is elérhetők voltak (Digitális Fejlesztési Terv). A trianguláció érdekében ezeket a különböző adatforrásokat használtuk fel ahhoz, hogy komplex képet kapjunk az esetről. Felhasználtuk az ETIPE 2018-as bázismérését, a 2019-es folyamatkísérő mérést és a 2020-as zárómérést (ahol pedagógusi, vezetői és mentori adatok is rendelkezésünkre álltak az intézményről), valamint a 2022es DigiOTKA adatbázis adatait. A felsorolt adatfelvételek során minden olyan esetben, ahol megfelelő elemszámú kitöltés érkezett, az intézményekről egyéni jelentés készült. Az egyéni jelentéseket egy sablonban összegeztük, bemutatva az intézményi adatokat, időbeli változásokat és a teljes minta adatait, valamint az egyes dimenziókban a legmagasabbra és legalacsonyabbra értékelt állításokat. A kiválasztott esetről minden adatgyűjtés során készült ilyen jelentés, így elsősorban ezeket használtuk fel. Az adatbázisok mellett dokumentumelemzés keretében vizsgáltuk az intézmény Digitális Fejlesztési Tervét (DF 1), illetve Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát és a honlapot is. Ezáltal részletesebb képet kaptunk a digitális pedagógiai gyakorlatról, infrastrukturális ellátottságtól, illetve stratégiai célokról. További lehetőségként használtuk fel az ETIPE adatbázishoz kapcsolódóan az intézményről és környezetéről készült, 2018-as állapotokat tükröző részletes helyzetértékelést is, amelyről többek között a településről, az iskola viszonyrendszeréről, alapvető tanulmányi és egyéb statisztikáiról is részletes információkkal rendelkezünk. Az esetelemzés keretében a szervezeti jellemzők és a digitális oktatás jellemzői kerülnek bemutatása az adatok felhasználásával. Ez a két fókusz lehetőséget ad arra, hogy a kutatási kérdéseket együttesen kezelve, holisztikus képet alakítsunk ki a főbb kérdésekről az adott intézmény példáján keresztül, a gyakorlatban szemléltetve a kutatási kérdésekre adható válaszokat. A különböző időpontokból származó adatfelvételek (2018—2022), a különböző nézőpontok bizonyos változók esetében (pedagógus, vezető, mentor), illetve a különböző típusú adatok (önbevallásos kérdőívre adott válaszok, nevelőtestület által elfogadott, hivatalos intézményi dokumentumok) lehetővé teszik, hogy az esetleírás megbízhatóságát és érvényességét növelve, komplex képet alkossunk az intézményben zajló folyamatokról.
