Page 137 [137]
3. EREDMÉNYEK 135
eredményeket. Mindezek alapján bemutatjuk a szervezeti jellemzőket, illetve a
digitális oktatás jellemzőit.
3.3.1. Kutatásmódszertani báttér
Az esetet a rendelkezésre álló adatok alapján választottuk ki. Olyan iskolát
választottunk, amelyre több adatbázisól is voltak adataink, illetve különböző
dokumentumok is elérhetők voltak (Digitális Fejlesztési Terv). A trianguláció
érdekében ezeket a különböző adatforrásokat használtuk fel ahhoz, hogy komp¬
lex képet kapjunk az esetről. Felhasználtuk az ETIPE 2018-as bázismérését, a
2019-es folyamatkísérő mérést és a 2020-as zárómérést (ahol pedagógusi, vezetői
és mentori adatok is rendelkezésünkre álltak az intézményről), valamint a 2022¬
es DigiOTKA adatbázis adatait. A felsorolt adatfelvételek során minden olyan
esetben, ahol megfelelő elemszámú kitöltés érkezett, az intézményekről egyéni
jelentés készült. Az egyéni jelentéseket egy sablonban összegeztük, bemutatva
az intézményi adatokat, időbeli változásokat és a teljes minta adatait, valamint
az egyes dimenziókban a legmagasabbra és legalacsonyabbra értékelt állításokat.
A kiválasztott esetről minden adatgyűjtés során készült ilyen jelentés, így első¬
sorban ezeket használtuk fel.
Az adatbázisok mellett dokumentumelemzés keretében vizsgáltuk az intézmény
Digitális Fejlesztési Tervét (DF 1), illetve Pedagógiai Programját, Szervezeti és
Működési Szabályzatát és a honlapot is. Ezáltal részletesebb képet kaptunk a
digitális pedagógiai gyakorlatról, infrastrukturális ellátottságtól, illetve stratégiai
célokról. További lehetőségként használtuk fel az ETIPE adatbázishoz kapcso¬
lódóan az intézményről és környezetéről készült, 2018-as állapotokat tükröző
részletes helyzetértékelést is, amelyről többek között a településről, az iskola
viszonyrendszeréről, alapvető tanulmányi és egyéb statisztikáiról is részletes
információkkal rendelkezünk.
Az esetelemzés keretében a szervezeti jellemzők és a digitális oktatás jellemzői
kerülnek bemutatása az adatok felhasználásával. Ez a két fókusz lehetőséget ad
arra, hogy a kutatási kérdéseket együttesen kezelve, holisztikus képet alakítsunk
ki a főbb kérdésekről az adott intézmény példáján keresztül, a gyakorlatban
szemléltetve a kutatási kérdésekre adható válaszokat. A különböző időpontokból
származó adatfelvételek (2018—2022), a különböző nézőpontok bizonyos változók
esetében (pedagógus, vezető, mentor), illetve a különböző típusú adatok (önbeval¬
lásos kérdőívre adott válaszok, nevelőtestület által elfogadott, hivatalos intézményi
dokumentumok) lehetővé teszik, hogy az esetleírás megbízhatóságát és érvényes¬
ségét növelve, komplex képet alkossunk az intézményben zajló folyamatokról.