Page 133 [133]
3. EREDMÉNYEK 13I
selkedést, a digitálisan kompetens szervezet indikátorát, a pedagógusok digitális
kompetenciáját, a családi és iskolai felkészültséget, illetve a tanulás struktúrájában
és kereteiben bekövetkezett változásokat. A megfelelő illeszkedési mutatók alapján
a modell jól illeszkedik az adatainkra.
A modellünk magas magyaräzöerövel rendelkezik (55,6%). A sikeres ätälläst
közvetlenül befolyásolják a családi és iskolai készenlétet leíró változók — a családi
készenlét nagyobb mértékben, mint az iskolai, ami megint a külső, iskolától füg¬
getlen tényezők szerepét növeli a rendszerben. A készenléttel szoros összefüggést
mutat a pedagógusok digitális kompetenciája, értelemszerűen első sorban az
iskolai készenlét kapcsán. A pedagógusok digitális kompetenciáját pedig jelentős
mértékben meghatározza az iskola tanulószervezeti viselkedése, ami kiemeli az
ebből a megközelítésből fakadó együttműködő munkahelyi tanulás szerepét. Jól
mutatja ennek fontosságát az is, hogy a tanulószervezetre elsősorban a klán kultúra
hat kiemelten. A tanulás keretei és struktúrái is meghatározó szerepet töltenek be
a készenlét megítélésében (hiszen ezek a tényezők befolyásolják, hogy tulajdon¬
képpen mire is kell késznek lennie a szereplőknek). Bár a digitálisan kompetens
szervezet önmagában nem mutatott szignifikáns direkt hatást az átállás sikeres¬
ségének megítélésére, a klán kultúra és a tanulószervezeti viselkedésen keresztül
mégiscsak érvényesül a stratégiai megközelítés és a vezetői támogatás indirekt
hatása. Vegyük figyelembe, hogy a digitálisan kompetens szervezet értékelése egy
külön adatbázisból, az intézményvezetők megítéléséből származik.
A modell megerősíti, hogy milyen nagy szerepe van a külső tényezőnek (család
felkészültsége) a sikeres digitális átállás megvalósításában, ami tovább erősíti az
iskola-család partneri kapcsolatának szükségességét. Lovábbá az is fontos tanulság,
hogy a szervezeti kultúra kapcsán egy dimenzió emelkedett ki markánsan, ami az
együttműködés, csapatszellem, bizalom szerepét emeli ki a folyamatban, viszont
háttérbe szorítja a tudatos, sztenderdizált tudásmenedzsment folyamatokat és az
innovatív működés szerepét. Eredményeink elsősorban a pedagógusok együttmű¬
ködésre épülő tanulásának (és az ehhez szükséges bizalom) szerepét erősítik meg
a sikeres digitális átállás szempontjából.
Az előzetes modell tanulságai alapján a szervezeti kultúra értékekre épülő
megközelítését helyeztük előtérbe, hogy árnyaltabb képet kapjunk a tanuló¬
szervezethez való viszonyáról. Értelemszerűen mélyítettük a függő változónk
értelmezését, az egydimenziós sikeresség-megitélés helyett az UTAUT modell
logikájában a digitális eszközök használat gyakoriságát tettük meg objektívebb
kimeneti változónak. A digitális kompetencia tekintetében pedig a TPACK21
skálát használtuk, hiszen ezen keresztül jobban megragadható a digitális transz¬
formációhoz való alkalmazkodás. Ezekkel a változásokkal terveztük meg a fő
kutatási adatfelvételünket.