— Tanuläsmenedzsment rendszer (N = 524): Teams, Google Classroom,
e-Kréta, Hashtag.school, Moodle stb.
— Meglévő interaktív tananyagok és feladatok felhasználása (N = 112):
Mozaweb, Matific, NKP stb.
— Tudásellenőrző/játékosított értékelő/ellenőrző feladatok létrehozása (N —
415): Wordwall, LearningApps, Kahoot, Redmenta, Okosdoboz, Genially
stb.
— (Közös) szerkesztés, prezentálás (N — 1049: Interaktív tabla, ppt, Microsoft
365, Google közösen szerkeszthető dokumentumok stb.
— Források és tananyagok (N — 869: Youtube, Zanza.tv stb.
— Kommunikáció (N = 116): Facebook, Google Meet, Zoom stb.
Ha együttesen vizsgáljuk a PIC-RAT modell két dimenzióját, továbbra is az látható,
hogy a passzív-helyettesít, passzív-felerősít kategóriák a dominánsak a pedagógusok
önértékelése alapján. A legnagyobb arányban a meglévő interaktív tananyagok és
feladatok felhasználására irányuló eszközök jelennek meg a passzív-helyettesít
(30,67%) és a passzív-felerősít (2890) kategóriákban. A tanulásmenedzsment
rendszerek használata is hasonló értékelés ala esik (26,68% és 31,81%). Az érté¬
kelések alapján az is megállapítható, hogy az egyébként nagyobb interaktivitásra
lehetőséget adó tudásellenőrző/játékosított értékelő/ellenőrző feladatok esetén
sem kerülnek kihasználásra az egyes programok pedagógiai lehetőségei, hiszen
itt is elsösorban passziv-ätalakitö (31,79%), illetve passziv-helyettesitö (26,16%)
kategóriákban oszlanak meg az ilyen eszközöket választók értékelései. Gyakor¬
latilag minden kategória esetén elmondható, hogy az adott eszközt megjelölők
40-6099 ebbe a két kategóriába sorolta a tevékenységeit, amelyet az adott eszközzel
a tanulási-tanítási folyamat keretében megvalósít. Ha a modell magasabb mezőit
nézzük, akkor a kreatív-helyettesítő és a kreatív-felerősítő kategóriákban elsősorban
a közös szerkesztésre, prezentálásra alkalmas eszközök kerültek (8,5796 és 17,14%).
Bár ezeknek az eszközöknek a diákokkal való felhasználása már előrehaladott,
a pedagógiai gyakorlatot kevésbé változtatják meg. A pedagógiai gyakorlatot
leginkább átalakító megoldások között akommunikációs eszközök jelentek meg.
Az interaktiv-ätalakitö (9,33%) és a kreatív-átalakító (890) felhasználás esetén a
kommunikációs eszközök jelennek meg a legnagyobb arányban. Vélhetőleg a tanu¬
lás-tanítás áthelyeződése a virtuális térbe olyan alapvető alkalmazkodást igényelt
a pedagógusok részéről, ahol már nem volt lehetőség a korábbi gyakorlatuk átül¬
tetésére, új megoldásokat kellett keresni. Ez azonban elenyésző számú kitöltőnél
jelent meg, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pedagógusok nagy
része a korábbi gyakorlatához ragaszkodva, a jól bevált megoldásokat próbálták
meg átültetni a digitális oktatás gyakorlata során is. Ha az arányokat tekintjük,
ez nagyjából megfelel a rogersi elosztásnak is, hiszen az újszerű, innovatív meg¬
oldásokat csupán a kitöltők tizede jelölte meg.