Seite 129 [129]
OCR
3. EREDMÉNYEK 127 3.2.4.2. Az eszközök pedagógiai célok mentén történő elemzése A DiO2 adatbázis keretében az eszközök pedagógusok általi értékelését vettük figyelembe az általuk gyakran használt eszközök tekintetében. A DigiOTKA kutatás keretében egy sokkal nyitottabb megközelítést alkalmaztunk. A kérdőívben a kitöltők szabad szöveges mezőben adhattak meg egy általuk választott digitális megoldást és a továbbiakban erre vonatkozóan kellett kérdéseket megválaszolni. A szöveges adatokat két értékelő segítségével kódoltuk, amely összesen 1357 érvényes adatot eredményezett. A leggyakrabban megjelölt eszközök között szerepelt a Google Classroom (N = 293), a Microsoft Teams (N = 137), a Redmenta (N = 97), a LearningApps (N = 85), a Wordwall és az e-Kréta (N = 82-82). Az adatbázis segítségével megvizsgáltuk, hogy az egyes eszközök hogyan hatnak a pedagógiai munkára és a diákok hogyan kerülnek kapcsolatba az adott megoldással. Ehhez a PIC-RAT modellt használtuk. A megjelölt eszköz kapcsán a pedagógusnak meg kellett ítélnie, hogy az adott eszköz használata hogyan hat a pedagógiai gyakorlatára (helyettesít, felerősít, átalakít), illetvehogyan használják a diákok az adott eszközt (passzív, interaktív, kreatív). Megvizsgáltuk, hogy az egyes eszközökre, átlagosan milyen szinteket jelöltek be a pedagógusok a legalább 10 értékelést kapott eszközöknél. A pedagógiai munka átalakítása kapcsán a legnagyobb értékeket a Facebook (M = 2,14), Zoom (M = 2,11) és a Google közös dokumentumszerkesztes (M — 2,08) kapta. Az értékekből látható, hogy a pedagógusok véleménye szerint ezek az eszközök alapvetően átalakították a korábbi pedagógiai gyakorlatot. Az eszközök között elsősorban kommunikációs eszközöket látunk, amelyek új csatornákat jelentettek a tanulási-tanítási folyamat megvalósítása során. Tulajdonképpen ilyen újfajta csatornának tekinthető a Google közös dokumentumszetrkesztési lehetőségei is, hiszen egyszerre, az online térben, több ember is hozzáférhet és módosíthat egy adott dokumentumot. A diákok viszonyulása az adott eszközhöz inkább a passzív szerepek felé mutat. A legmagasabb átlaggal rendelkező eszközök a PPT (M = 2,09), a Redmenta (M = 1,59) és a Youtube (M = 1,58) voltak, amelyek a passzív és az interaktív felhasználás között mozognak. Míg a PPT esetén elképzelhető a közös szerkesztés, az interaktív prezentáció, addig a Youtube elsősorban az ott elérhető tananyagok kapcsán, a tudásközvetítés keretében jelent meg. Természetesen mindegyik eszközt lehet bármilyen céllal használni, de a pedagógusok által jelzett gyakorlat inkább a pedagógiai gyakorlat helyettesítését vagy kis mértékben átalakítását, illetve a diákok inkább passzív vagy kis mértékben interaktív bevonását jelenítette meg. A következőkben együttesen vizsgäljuk a PIC-RAT modell elemeit, ám ehhez első körben, a könnyebb kezelhetőség érdekében csoportosítottuk az eszközöket funkcióik alapján két bíráló véleménye alapján. Az alábbi kategóriákat alakítottuk ki:
