Oldal 121 [121]
OCR
3. EREDMÉNYEK II9 Az útelemzés eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy a Hofstede-féle kulturális modell árnyaltabban jelzi előre a tanulószervezeti viselkedést. Míg a versengő értékek modell csak a klán kultúra útját jelezte szignifikánsnak, addig a Hofstede-féle modellben láthatjuk a hosszú távú orientáció (8 — 0,191""), a bizonytalansägkerüles (ß = 0,189**) &s a kollektivizmus (ß = 0,145*) hatäsät. A kollektivizmus értékei között megtalálhatjuk azokat az elemeket, amelyeket a klán modell is kiemel, ez a dimenzió kapcsolódhat elsősorban a tanulószervezet csoportos szintjéhez, az együttműködés kultúrájához. A bizonytalanságkerülés elemei között találjuk meg azokat a szervezeti rutinokat, szabályrendszereket, amelyek a tanulószervezet szervezeti tanulási folyamatainak a működtetéséhez kapcsolódhatnak. Végül pedig a hosszú távú orientáció jól kifejezi a tanulószervezet tervezéssel, jövőképpel kapcsolatos stratégiai megközelítéseit. A szervezeti kultúra elemek a tanulószervezeti viselkedés varianciäjäböl 14,1%-ot magyaräznak. Az egyéni láb keretében a IPACK21 skálát a technológia készenlét pozitív (innovativitás, optimizmus) és negatív (diszkomfort, bizonytalanság) elemeivel jósoltuk be. A pozitívelem jelentős mértékben befolyásolja a TPACK21 értékét (B = 0,751**), mig a negatív elem értelemszerűen fordított, bár kisebb, összefüggést mutat a digitális pedagógiai kompetenciával (B — -0,132"). A két tényező a TPACK2I1 változó varianciájának jelentős hányadát, 61,496-át magyarázza. Mind a szervezeti, mind az egyéni láb szignifikáns prediktornak bizonyult a használati szándékot meghatározó tényezők bejóslásában. A tanulószervezet kisebb, de szignifikáns mértékben befolyásolja a várható teljesítményt (8 — 0,226""), a várható szükséges erőfeszítést (8 — 0,1067), a társas hatásokat (B — 0,154"") és az elősegítő tényezőket (8 — 0,279""). A TPACK21 skála jelentősebb hatást fejt ki a felsorolt elemekre. Legnagyobb mértékben a várható szükséges erőfeszítést (B — 0,849"") és az elősegítő feltételeket (8 — 0,706"") befolyásolja, de jelentős a hatása a várható teljesítményre (B — 0,633") is, viszont a tärsas hatäsra, a tanulöszervezeti viselkedéshez hasonlóan csak szerényebb hatást gyakorol (8 = 0,173**). A két vältozé az UTAUT elemeinek varianciáját jelentős mértékben magyarázzák. A várható teljesítmény esetén ez 46,8%, a varhaté sziikséges erdfeszitésnél 74,2%, a tarsas hatásnál csupán 5,796, míg az elősegítő feltételek eseten 59,9%. Az eredeti UTAUT modell felosztása alapján a várható teljesítmény (8 — 0,280""), várható szükséges erőfeszítés (B — 0,527**) és a tarsas hatasok (8 = 0,096**) segítségével jósoltuk be a használati szándékot. Ez a három változó a használati szándék varianciájának 56,1%-at magyarázza. A tényleges használatot, vagyis jelen esetben a használati gyakoriságot pedig a használati szándék (B — 0,329"") és az elősegítő tényezők jósolják be, ez utóbbi út azonban nem bizonyult szignifikánsnak. A modellünk a használati gyakoriság varianciájából 10,9%-ot magyaräz. A modellben 19 szignifikáns indirekt hatásútvonalat azonosítottunk, ezekből most csak a jelentősebbeket mutatjuk be, Az eredeti UTAUT modell logikájából
