Page 112 [112]
IIO AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
3.2.2. Alkalmazkodäs a digitälis transzformäcié kihiväsaihoz —
előkép a digitális munkarend idején
Ahogyan azt a kutatásmódszertani résznél bemutattuk, az EIIPE adatbázis
lehetőséget ad arra, hogy különböző idői perspektívákat és nézőpontokat egye¬
sítsünk. A digitális munkarendre való átállás vizsgálatában több olyan tényezőt
is vizsgáltunk, amelyet a korábbi elemzés során, az alkalmazkodási stratégiák
keretében vizsgáltunk. Az elméleti háttér megfontolásai alapján felállítottunk egy
olyan modellt, amely képes bejósolni, hogy milyen sikeresek voltak az intézmények
a digitális átállás megvalósításában. Ehhez fel tudtuk használni a bázismérés so¬
rán gyűjtött adatokat az általános iskolai pedagógusoktól (BP) az intézményük
szervezeti kultúrájára vonatkozóan, mint bemeneti tényező. A szervezeti kultúra,
vagyis ,olyan magatartások, normák, értékek és hiedelmek rendszere, amely a
múltban eredményesnek bizonyultak, segítségükkel a szervezet sikeresen oldotta
meg az előtte tornyosuló problémákat" (Bakacsi, 2015, o. 250), szintén releváns
befolyásoló tényező lehet a digitális munkarendhez való alkalmazkodás keretében.
Ennek felmérésére a versengő értékek modellt használtuk, amely a rugalmasság
és strukturáltság, valamint a külső és belső fókusz mátrixában gondolkodik a
lehetséges szervezeti modellekről. A klán kultúra (rugalmasság, belső fókusz) a
munkatársak elkötelezettségére, ahumán erőforrás fejlesztésére, részvételre, nyi¬
tottságra és megbeszélésre épülő kultúrát ír le. Az adhokrácia kultúra (rugalmasság,
külső fókusz) az innovatív viselkedést, alkalmazkodást és változást, illetve a külső
forrásszerzést és növekedést leíró modell. A hierarchia kultúra (strukturáltság,
belső fókusz) az információk kezelésére, dokumentálásra, stabilitásra és ellenőrzésre
épít. A piac kultúra (strukturáltság, külső fókusz) pedig a teljesítményt, a tiszta
célokat és a tervezést helyezi előtérbe (Cameron & Quinn, 2011).
Modellünk tervezése során figyelembe vettük a Marsick és Watkins (2003)
által fejlesztett tanulószervezeti modellt is, ezúttal egydimenziós konstruktum¬
ként értelmezve a hét dimenzió átlagát a zárómérés pedagógusi (ZP) adatbázisára
támaszkodva. Modellünkben a tanulószervezet jellemzőit a szervezeti kultúra
egyes elemeivel jósoljuk be.
További elemként az alkalmazkodási stratégiákra utalva beemeltük a mo¬
dellünkbe azt a két változót, amely leírja, hogy a digitális átállás során milyen
tanulási struktúrákban gondolkoztak az iskolában (maradtak a 45 perces órák
sorozatánál vagy elléptek valamilyen tantárgyi integráció, alternatív struktúra
felé), illetve milyen tanulási keretekben valósították meg a tanulási folyamatokat
a pedagógusok (aszinkron vagy szinkron). Az alkalmazkodási mintázatok is, mint
elsődleges prediktorok jelentek meg a modellben, mint egyfajta szervezeti és pe¬
dagógusi döntések. Az adatok a záró pedagógusi adatbázisból származnak (ZP).