Oldal 102 [102]
OCR
100 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., ségével kapcsolatos bizonytalanság esetén találtunk az alrendszeri különbségek mellett regionális különbségeket is. A poszt hoc tesztek alapján az Alföld és Észak régióban működő köznevelési intézmények pedagógusainak (11,399 jelölte), valamint a Közép-Magyarország és Budapest régióban dolgozó pedagógusképzők (28,699) között azonosítottunk különbségeket. Továbbá a központi régió felsőoktatási kitöltőitől különböznek a központi régidban dolgozé kôznevelési (12,5%) kitöltők is. Ettől a különbségtől eltekintve alapvetően hasonlóan ítélik meg az egyes régiókban a gátló tényezőket, inkább csak a fent bemutatott alrendszerek közötti különbségek érvényesülnek. Az első kutatási kérdés keretében a képességformálás és a képességfelhasználás dinamikájára fókuszáltunk és bemutattuk a 21. századi kompetenciák digitális megoldásokkal való fejlesztésének képességét, az erre vonatkozó meglátásokat a képesség-ökoszisztéma dinamikájára vonatkozóan (fontosság, megvalósulás, visszajelzés, képzettség mértéke). Áttekintettük azokat a digitális oktatási stratégiákat, amelyek ezen képességek fejlesztése kapcsán fontosak lehetnek és megvizsgáltuk, hogy milyen összefüggés mutatható ki a stratégiák és a kompetenciafejlesztés között, végül bemutattuk a feltárt viszonyrendszer hatékony megvalósítását gátló tényezőket. Mindezeket az elemeket az alrendszerek (köznevelésben dolgozó pedagógusok és felsőoktatásban dolgozó pedagógusképzők) és regionális szinten is összehasonlítottuk, vizsgálva a képesség-ökoszisztéma perspektívájában ezeket akomplex mintázatokat is. A következő alfejezetben összegezzük az első kutatási kérdésünkhöz kapcsolódó eredményeket. 3.1.5. Összefoglalás — a pedagógusprofesszió képesség-ökoszisztémája a digitális transzformáció fényében A pedagógusprofesszió képesség-ökoszisztémájának elemzése során egy olyan, a tanári tudás koncepciójára épülő elemet helyeztünk a középpontba, amely egyszerre ragadja mega technikai, pedagógiai és szakterületi tudáselemeket, mindezt ráadásul a 21. századi kompetenciák fejlesztésére fókuszálva. Ez a megközelítés alkalmas arra, hogy a digitális transzformáció kihívásainak tükrében elemezzük a kérdést. Egy korábbi pilot-kutatásunkban validált TPACK21 skálát használtuk erre a célra. Kutatásunk során vizsgáltuk a skála érvényességi és megbízhatósági mutatóit a köznevelési alrendszer és a felsőoktatási alrendszer kitöltőinek válaszai alapján. A skála érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztési képességének felmérésére. Az első részkérdésünk keretében azt vizsgáltuk, hogyan jellemezhető a felsőoktatás és a köznevelés ezen kompetencia mentén, illetve milyen regionális különbségek azonosíthatók a kompetencia fejlettségében. Az eredmények alapján azt láthattuk,
