Oldal 102 [102]
100 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
ségével kapcsolatos bizonytalanság esetén találtunk az alrendszeri különbségek
mellett regionális különbségeket is. A poszt hoc tesztek alapján az Alföld és
Észak régióban működő köznevelési intézmények pedagógusainak (11,399 jelölte),
valamint a Közép-Magyarország és Budapest régióban dolgozó pedagógusképzők
(28,699) között azonosítottunk különbségeket. Továbbá a központi régió felsőok¬
tatási kitöltőitől különböznek a központi régidban dolgozé kôznevelési (12,5%)
kitöltők is. Ettől a különbségtől eltekintve alapvetően hasonlóan ítélik meg az
egyes régiókban a gátló tényezőket, inkább csak a fent bemutatott alrendszerek
közötti különbségek érvényesülnek.
Az első kutatási kérdés keretében a képességformálás és a képességfelhasználás
dinamikájára fókuszáltunk és bemutattuk a 21. századi kompetenciák digitális
megoldásokkal való fejlesztésének képességét, az erre vonatkozó meglátásokat a
képesség-ökoszisztéma dinamikájára vonatkozóan (fontosság, megvalósulás, vissza¬
jelzés, képzettség mértéke). Áttekintettük azokat a digitális oktatási stratégiákat,
amelyek ezen képességek fejlesztése kapcsán fontosak lehetnek és megvizsgáltuk,
hogy milyen összefüggés mutatható ki a stratégiák és a kompetenciafejlesztés
között, végül bemutattuk a feltárt viszonyrendszer hatékony megvalósítását gátló
tényezőket. Mindezeket az elemeket az alrendszerek (köznevelésben dolgozó
pedagógusok és felsőoktatásban dolgozó pedagógusképzők) és regionális szinten
is összehasonlítottuk, vizsgálva a képesség-ökoszisztéma perspektívájában ezeket
akomplex mintázatokat is. A következő alfejezetben összegezzük az első kutatási
kérdésünkhöz kapcsolódó eredményeket.
3.1.5. Összefoglalás — a pedagógusprofesszió képesség-ökoszisztémája
a digitális transzformáció fényében
A pedagógusprofesszió képesség-ökoszisztémájának elemzése során egy olyan, a
tanári tudás koncepciójára épülő elemet helyeztünk a középpontba, amely egyszerre
ragadja mega technikai, pedagógiai és szakterületi tudáselemeket, mindezt ráadásul
a 21. századi kompetenciák fejlesztésére fókuszálva. Ez a megközelítés alkalmas
arra, hogy a digitális transzformáció kihívásainak tükrében elemezzük a kérdést.
Egy korábbi pilot-kutatásunkban validált TPACK21 skálát használtuk erre a célra.
Kutatásunk során vizsgáltuk a skála érvényességi és megbízhatósági mutatóit a
köznevelési alrendszer és a felsőoktatási alrendszer kitöltőinek válaszai alapján.
A skála érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a 21. századi kompe¬
tenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztési képességének felmérésére.
Az első részkérdésünk keretében azt vizsgáltuk, hogyan jellemezhető a felsőokta¬
tás és a köznevelés ezen kompetencia mentén, illetve milyen regionális különbségek
azonosíthatók a kompetencia fejlettségében. Az eredmények alapján azt láthattuk,