Seite 85 [85]
3. EREDMÉNYEK 83
támogatott fejlesztésének képességében. Mind a köznevelési, mind a felsőoktatási
szereplők esetén a legmagabiztosabbak a kitöltők az ötletek megosztása és a kö¬
zös gondolkodás támogatása érdekében történő használatban. Míg a köznevelési
kitöltők leginkább a kritikus gondolkodás eszközeként történő felhasználásban
bizonytalanok, addig a felsőoktatási kitöltők a csoportmunkában való felhaszná¬
lás esetén értékelték alacsonyabbra a képességeiket. Egy területen mutatkozott
szignifikáns különbség a két csoport között (p — 0,002 — mivel a változó nem
normál eloszlású a Shapiro-Wilk teszt alapján (p c 0,001], ezért a nemparamet¬
rikus Mann-Whitney tesztet használtuk), ez pedig a tanulók saját tanulásuk
megszervezésének segítésében történő felhasználás. Ebben a dimenzióban a
pedagógusképzők magabiztosabbnak érzékelték saját képességeiket.
Annak érdekében, hogy csökkentsük a felhasznált változók számát, adatreduk¬
ciós módszerrel éltünk és megvizsgáltuk, hogy kezelhető-e összevont változóként
a hét tétel. Az összevont változó azt írná le, hogy milyen mértékben érzi képes¬
nek magát a kitöltő általában a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel
támogatott fejlesztésére a saját szaktárgyán belül. Megerősítő faktoranalízist
végeztünk külön a két almintán. Az adatok alapján indokoltnak láttuk két tétel
között a kovariancia kezelését. Ez a két tétel elég szorosan összekapcsolódik, így
szakmai megfontolásból is indokolt volt ez a lépés (kiscsoportos problémamegoldás;
csoportmunka). Ezután a két modell már közel elfogadható illeszkedésmutatókat
eredményezett (köznevelés: y2(13) = 396; p < 0.001; CFI = 0,963; TLI = 0,940;
RMSEA = 0,131 90% CI [0,120; 0,142]; SRMR = 0,026; felsöoktatäs: x2(13)
= 39,2; p < 0.001; CFI = 0,981; TLI = 0,969; RMSEA = 0,101 90% CI (0,065;
0,138]; SRMR = 0,023). A megerősítő faktoranalízis mutatói közül egyedül a
megközelítési négyzetes középérték hiba (RMSEA — root mean square error of
approximation) esik ki az elfogadható határon (értéke 0,06 alatt lenne ideális),
minden más mutató megfelelő. Kenny és munkatársai (2015) rávilágítottak, hogy
az egyszerűbb modellek, amelyek alacsonyabb szabadságfokkal rendelkeznek,
illetve alacsony elemszámra vonatkoznak, az RMSEA nagyobb értéke mellett is
elfogadható az adatok illeszkedése a modellhez. Esetünkben is fennállnak ezek
a tényezők, így a többi illeszkedésmutató adatai alapán elfogadjuk egyfaktoros
modellünket.
A modell érvényessége mellett a skála megbízhatóságát is megvizsgáltuk
a McDonald-féle ómega érték segítségével. A köznevelésben (w — 0,944) és a
felsőoktatásban (w — 0,952) is 0,9 feletti értéket kaptunk, így az összevont skála
megbízhatónak tekinthető. A hét tételből egyszerű átlagszámítással hoztuk létre
az összevont skálát, amelynek átlaga a köznevelésben 4,35 (szórása 1,11), míg a
felsőoktatásban 4.37 (szórása 1,16).
Az alrendszerek közötti különbségek mellett a regionális különbségek is
érdekesek a számunkra a képesség-ökoszisztéma szemlélet definíciója alapján.