Page 71 [71]
2. KUTATÁSMÓDSZERTAN 69
perspektívájába, ezzel megadva azt a keretet, amelyet az elméleti összegzés során
is követtünk.
A kutatás későbbi szakaszában tovább bontottuk és operacionalizáltuk a
kutatási kérdéseket, amely mentén az eredmények bemutatását is strukturáltuk.
Elsősorban a képesség-ökoszisztéma szemlélet hatékony alkalmazásához egy konk¬
rét képességre fókuszáltunk: a 21. századi kompetenciák digitális megoldásokkal
támogatott fejlesztése. Vizsgálatunkban ennek a kompetenciának a fejlesztéséről
és felhasználásáról való képet mutatjuk be részletesen. A képesség-ökosziszté¬
ma megközelítés jegyében az eredményeket, ahol lehetséges, a köznevelés és a
felsőoktatás (pedagógusképzés), illetve a különböző régiók összehasonlításában
is bemutatjuk. A végleges kutatási kérdés struktúra az alábbiak szerint alakult:
1. Mi jellemzi a képességformálás és képességfelhasználás dinamikáját az
oktatási szektorban, figyelembe véve a digitális transzformáció kihívásait?
1.1. Hogyan jellemezhető a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel
támogatott fejlesztésének képessége a pedagógusprofesszió képesség¬
ökoszisztémájában?
1.2. Hogyan jellemezhető a pedagógusprofesszió képesség-ökoszisztémájának
dinamikája a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott
fejlesztésének képességén keresztül?
1.3. Milyen digitális oktatási stratégiák kapcsolódnak a 21. századi
kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésének
képességéhez?
1.4. Milyen gátló tényezőket azonosíthatók a 21. századi kompetenciák
digitális eszközökkel támogatott fejlesztéséhez szükséges technológiai
megoldások bevezetésében és mindennapi használatában?
2. Hogyan alkalmazkodnak az egyének és az intézmények a munka és a tanulás
változásaihoz a pedagógusprofesszió képesség-ökoszisztémájában?
2.1. Milyen alkalmazkodási mintázatokat követtek a pedagógusok a digitális
munkarendre való átállás keretében?
2.2. Milyen összefüggések fedezhetők fel a tanulószervezeti viselkedés,
szervezeti kultúra és a digitális transzformációhoz való egyéni és szervezeti
alkalmazkodás között a pandémia tapasztalatai alapján?
2.3. Hogyan befolyásolják az egyéni és szervezeti tényezők a digitális
megoldások elfogadását és használatát?
2.4. Hogyan jellemezhető a pedagógiailag tudatos digitális eszközhasználat?
A hároméves kutatási projektet négy szakaszra bontottuk. Az első szakaszban
feltáró megközelítést alkalmaztunk, hogy értelmezzük az oktatási szektor rend¬
szerkörnyezetét a digitális transzformáció szempontjából. Elsősorban szakiro¬
dalomelemzésre (beleértve a szürke irodalmat is), illetve meglévő adatbázisok
másodelemzésére fókuszáltunk. Az eredményeket felhasználva terveztük meg