Page 69 [69]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 67
gyar felnőttek 3196-a rendelkezik megfelelő problémamegoldási képességekkel a
digitális környezetben a PIACC eredményei alapján, viszont a DESI index adatait
figyelembe véve a digitális technológiák integráltsága viszonylag alacsony a KKV
szektorban, így kérdéses a digitális képességek szükséglete iránti kereslet (nemzet¬
közi téren növekvő kereslet figyelhető meg). Ehhez párosul az Eurostat adatbázis
elemzése alapján az is, hogy az állások kb. 5096-át fenyegeti az automatizáció.
Érdekes helyzet figyelhető meg, amely egyrészt mutat elmaradást és felkészület¬
lenséget (digitális technológiák integráltsága a munkaerőpiacon, ami növelhetné
a digitális képességek iránti keresletet), valamint túlképzést (ennek ellenére a
digitális kompetenciák fejlesztése megvalósul, de nem kerülnek maradéktalanul
kiaknázására). Éppen emiatt szükséges a képesség-ökoszisztéma szemlélet, ami
pont az ilyen helyzetekben kínál megfelelő nézőpontot és keretrendszert.
A helyzetértékelés és a fentebb bemutatott szempontok alapján jól látható
az a komplex hatásrendszer, ami mind a bemenet, mind a folyamatok, mind a
kimenet szempontjából, külső és belső tényezők alapján egyaránt hat az oktatási
rendszerre. Mindezek középpontjába helyezhető a szervezeti (és egyéni) alkal¬
mazkodás, változás és tanulás kérdésköre. Így a technológiai, egyéni, szervezeti,
pedagógiai és környezeti tényezők figyelembevétele során az egyes elemek közötti
illeszkedés (ennek kialakítása, fenntartása, menedzselése) lesz az elsődleges kér¬
dés a digitális transzformáció kihívásaira való reakció tekintetében. A digitális
transzformáció rugalmas szervezeti formákat kíván meg, amelynek megragadására
kutatásunkban a tanulószervezet koncepcióját használtuk. A tanulószervezeti
logikában kifejezetten az egyéni és a szervezeti tanulásra, innovációra, változásra
és alkalmazkodásra, információ- és tudásmenedzsmentre helyeződik a hangsúly,
amely alkalmas lehet a digitális pedagógiai innovációk elfogadásának és szervezeti
implementációjának vizsgálatára.
Kutatásunk során a képesség-ökoszisztéma megközelítés jegyében a pedagó¬
gusok digitális kompetenciájára fókuszálunk, együttesen vizsgálva a köznevelési
(munkáltató) és a felsőoktatási intézményeket (pedagógusképzés). A felállított
elméleti keretek és megfontolások alapján a kutatás módszertanának bemutatása
következik.