Page 62 [62]
60 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
kodásban. Elemzésük során kiemelik a vezetés szerepét, elsősorban az erőforrások
biztosítása szempontjából, mind a pedagógusok, mind a diákok számára, illetve
a veszélyhelyzet megítélésében és a szükséges döntések meghozatalában. Aho¬
gyan a korábbiakban bemutatott reziliencia modellekben, az esetek bemutatása
kapcsán is fontos szerepet játszott a helyzet elfogadása. Az eredmények alapján
azok a pedagógusok, akik nem fogadták el a fennálló helyzetet, nem vettek részt a
közösségi tudásmegosztás folyamatában. A veszélyhelyzeti időszak alatt a vizsgált
iskolákban megerősödött a pedagógusok folyamatos fejlődésének gyakorlata, a
gyors reakció miatt kiemelten a nonformális és informális tanulás lehetőségeinek
terén (pl. coaching). A pozitív szervezeti klíma és jó kollegiális kapcsolatok pedig
hozzájárultak a tudásmegosztás hatékony működtetéséhez. König és munkatársai
(2020) német kontextusban vizsgálták az iskolabezárásokhoz való alkalmazkodás
kérdését. Tanulmányukban kiemelték az adaptív tanítás fontosságát a minőségi
oktatás szempontjából, illetve a tanárok énhatékonyságát a differenciálás és a
visszajelzés biztosításának területén. Ezek az elemek elsősorban a tanárok digitális
és egyéb kompetenciáira utalnak az átálláshoz való alkalmazkodás szempontjából.
Javaslatuk alapján az iskoláknak ki kellene alakítaniuk saját megközelítésüket a
kevert oktatás szempontjából. Természetesen ez szakpolitika kérdése is, így ez a
kérdés sok vitát felvet (pl. az iskola, mint a társas tanulás színtere). A bemutatott két
tanulmány jól rávilágít az egyéni, szervezeti és szakpolitikai szint kölcsönhatására.
Ahogyan többször is utaltunk rá, a tanulószervezet modellje egy lehetséges,
átfogó keretrendszer lehet a szervezeti tanulás, szervezeti változás és alkalmaz¬
kodás általános leírására és a modell így potenciálisan alkalmas lehet arra, hogy
leírja a digitális transzformációhoz való alkalmazkodás lehetséges dimenzióit és
folyamatait is.
»A tanulószervezet egy komplex adaptív rendszer, amelynek vezetése, szervezeti struktúrája,
kultúrája és emberi erőforrásai lehetővé teszik az adaptív viselkedésváltozást a tanulószer¬
vezeti viselkedés (tudásmenedzsment, munkabelyi és szervezeti tanulás, változásmenedzs¬
ment) folyamatainak működtetésével. A definícióban megjelenő tanulószervezeti viselkedés
lehetővé teszi egyrészt a munkabely tanulási környezetként való fejlesztését (tanulásfejlődés
műveletek), másrészt a folyamatosan gyűjtött külsőbelső adatokra építve (tudásinformáció
műveletek) a batékony változásmenedzsment folyamatok (változásalkalmazkodás mű¬
veletek) megvalósítását annak érdekében, hogy a szervezet képes legyen alkalmazkodni
a dinamikusan változó környezethez, és elérni a különböző érintettek számára is fontos
céljait.” (Horvath, 2022b, o. 51).
A definíció lefedi a tanulószervezet négy megközelítési lehetőségét: szervezeti
tanulás, tanulástámogató kultúra, tanulástámogató struktúra és munkahelyi ta¬
nulés (Ortenblad, 2015). Ortenblad (2019) kontextus-adaptält megkôzelitésében