Seite 61 [61]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 59
zott keretrendszerük olyan új elemekkel egészítheti ki a fókuszunkat, amelyek
konkrétan azokra a technológiai megoldásokra vonatkoznak, amelyek a digitális
transzformáció kapcsán változást hoznak a meglévő folyamatokba. A digitális
transzformáció kapcsán kiemelt technológiák közé tartozik az internet, a közös¬
ségi média, a blokklánc technológia, mesterséges intelligencia, robotika, a dolgok
internete stb. A technológiák és sajátos jellemzői tulajdonságaik (pl. újraprogra¬
mozhatóság, konnektivitás, állandó jelenlét, modularitás, személyre szabhatóság
stb.) nagy mértékben meghatározzák transzformatív jellegüket, illetve az adatokhoz
való hozzáférés lehetőségét (mennyiségben és minőségben). Ez utóbbi tényezőnek
az oktatás szempontjából is kiemelt relevanciája van. Gondoljunk arra, hogy a
rengeteg rendelkezésre álló és sokszor ellentmondó információkból hogyan tudjuk
kiszűrni a valós és hasznos tartalmakat, vagy adott esetben az álhírek, deepfake
videók terjedésére. Modellük másik fontos ága, amely a technológia mellett beemeli
a környezeti kontextust is, felhívja a figyelmet a jogi és szakpolitikai háttér fon¬
tosságára (pl. digitális infrastruktúra, sztenderdek, szabályozó keretrendszerek),
az iparág sajátosságaira és az ügyfelek jellemzőire (pl. elvárások, növekvő igény az
önkiszolgáló rendszerek iránt, növekvő igény az IKIT eszközök, a digitális kap¬
csolódás iránt, növekvő online tartalomfogyasztás stb.). A keretrendszer további
elemeinek fontos szerepe jut a kutatásunk módszertanának bemutatásában. Itt
most azokat az elemeket emeltük ki, amelyek komplexitásukban jól megragadják
azt a racionális, nyílt rendszerértelmezést, amelyben a szervezetekről gondolko¬
zunk, jelen esetben a digitális transzformáció kihívásaihoz alkalmazkodó, tanuló
szervezet sajátosságait,
A szervezeti alkalmazkodás kérdése hangsúlyosan előtérbe került a COVID-19
kapcsán is (nem csak az oktatási szektorban). Khanal és munkatársai (2021) ku¬
tatásukban elemezték, hogyan reagáltak az oktatási intézmények a járványügyi
helyzetre. Az elemzésük alapján az oktatási intézmények igyekeztek (elsősorban)
stratégiai válaszuk varianciáját növelni, amely elsődleges a tanulás-tanítás folytatása
érdekében. Az interakciós mintázatok tekintetében látható, hogy (elsősorban az
iskolavezetés, tanárok, diákok, szülők között) számuk és sűrűségük növekedett,
amely szintén fontosnak bizonyult a kihívás hatékony kezeléséhez. Az áttekintett
tanulmányok alapján az oktatási intézmények kísérleteztek az online oktatás lehe¬
tőségeivel. A szervezeti tanulási folyamatok elemzése során elsősorban a szervezetek
felfedező magatartása dominált az áttekintett tanulmányokban, vagyis keresték
azokat az új gyakorlatokat, technológiákat, stratégákat, amelyek lehetővé tették
egyrészt a távolságtartás megvalósítását, másrészt a tanulási igények kielégítését
a megváltozott helyzetben. Az összegzés megerősíti a vezetés szerepét a sikeres
folyamatok megvalósításában.
Kopp és Pesti (2022) két magyar iskola esetelemzése kapcsán mutatja be a
szervezeti tanulás és reziliencia szerepét a digitális munkarendhez való alkalmaz¬