Oldal 54 [54]
52 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ..,
amelyet a TÄMOP 3.1.1, 08/1-2008-002, „21. szäzadi közoktatäs-fejlesztes,
koordináció". projekt keretében készítettek. Érdekesség, hogy a modellhez egy
akkreditációs rendszert is terveztek, az egyes iskolák mérésén túl az országos
adatok összegzése is fontos szempontként jelent meg. A modell 91 pozitív állítást
tartalmaz, amelyről el kell dönteni, hogy mennyire megoldott (nem megoldott, nem
teljesen megoldott, majdnem teljesen megoldott, teljesen megoldott). Az állítások
érintik a tanulás, a tanítás, a szervezeti működés és az infrastruktúra kérdéskö¬
rét. Bár önértékelő eszköz, az értékelés mellett meg kell jelölni az adott döntés
bizonyítékát is (pl. óravázlat, tanulói interjúk, honlap stb.). A modell szemléletét
tekintve az ,intézményfejlesztő szemléletű eszköz- és módszerhasználatra" helyezi
a hangsúlyt (Hunya, 2010). Az eLEMÉR egy komplex rendszer, ami túlmutat
az egyszerű önértékelő kérdőív logikáján, így megbízhatósága erősebb, mint a
klasszikus meröeszközöke. Tartalmät tekintve kiegyensúlyozott a szervezeti és
tartalmi elemek tekintetében, logikájában is fejlesztő szemléletű.
A következő modell, amit bemutatunk a horvát fejlesztésű digitálisan érett
iskolák keretrendszere (FDMS - Framework for Digitally Mature Schools). Ennek
a keretrendszer is uniós támogatásból valósult meg a fejlesztése. A modell elsőd¬
leges célja, hogy feltáró jelleggel megvizsgálja a horvát általános és középiskolák
digitális érettségét. A modell által értékelt öt dimenziót (tervezés, menedzsment
és vezetés; IKT a tanulásban és tanításban; digitális kompetencia fejlesztése; IKT
kultúra; IKT infrastruktúra) 38 tétel írja le. Ez a 38 tétel egy értékelő táblában
képzelhető el, ugyanis mindegyikhez ötszintes leírás tartozik (alap, kezdeti,
e-képes, e-magabiztos, e-érett). Például az IKT infrastruktúra területéhez tartozó
elem, az iskola szoftverellátottsága, az alapszinten azt jelenti, hogy csak operációs
rendszer van telepítve a számítógépekre. A további szintek differenciáltsága az
alapvető irodai szoftvercsomagokkal (pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő stb.) és
egyéb specializált szoftverekkel (pl. Geogebra) való ellátottságot jelöli. Az EDMS
megközelítése komplex. A menedzsment oldaláról megjeleníti a jövőkép, stratégia,
implementáció kérdésköreit. A tanulás-tanítás területét részletesebben is lebontja,
foglalkozik többek között a tervezéssel, digitális tartalmakkal, értékeléssel és
megjelenik a sajátos nevelési igényű tanulók figyelembevétele is. További előremu¬
tató sajátossága a modellnek, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése kapcsán
expliciten megjeleníti az informális tanulás fontosságát (Balaban és mtsai., 2018;
Begicevic Redjep és mtsai., 2021).
Az FDMS modell az alapfokú és a középfokú oktatásra fókuszálva került
kifejlesztésre. Durek és munkatársai (2017) kidolgoztak egy, a felsőoktatásra
specializált változatot is. A felsőoktatási intézmények digitális érettség keretrend¬
szere (DMFHEI - Digital Maturity Framework for Higher Education Institutions)
het dimenziót tartalmaz: vezetés, tervezés és menedzsment; minőségbiztosítás;
tudományos kutatómunka; technológiatranszfer és társadalmi szolgálat; tanulás