Oldal 53 [53]
OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 51 megoldások kihasználása, a főbb rendszerek digitalizálása, biztonság), ügyfél (hibrid interakciós csatornák az ügyfelekkel, ügyfelek véleményének, elégedettségének felmérése, ügyfelek bevonása), humán erőforrás (képességek fejlesztése, rugalmas munkamegoldások). Hasonló elemek jelennek meg itt is, mint az előző áttekintésben. Ami talán kiegészítésre, , lefordításra" szorul az oktatás területén, az az ügyfél. Kifejezetten érdekes kérdés, hogy kit és hogyan tekint ügyfélnek az oktatás különböző szinteken (pl. oktatáspolitika, köznevelés, felsőoktatás stb.). A digitális transzformációs modellek szempontjából gondolhatunk a tanulóra is, mint ügyfél, ebben az esetben a tanulási élmény (learning experience) feltérképezése, az adatok felhasználása (learning analytics) lehet egy fontos fejlesztési irány. Ebben az értelemben az ügyfelekkel való együttműködés és bevonás a tanulók bevonását jelenti a tanulási-tanítási folyamat tervezésébe, megvalósításába. Iekinthetünk a szülőkre is ügyfélként ebben az esetben, így például átgondolható egy iskola szempontjából, hogy milyen csatornákon, mit és hogyan kommunikál a szülőkkel. Láthatjuk, hogy az üzleti világ modelljei jól értelmezhetők és lefordíthatók az oktatás világára is. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva, a következő részben kifejezetten az oktatás területére fókuszáló modelleket tekintünk át. A szóhasználat egységesítése érdekében ezeket a modelleket átfogóan szervezeti digitális érettség modelleknek fogjuk hívni. 1.2.3.1. Szervezeti digitális érettség modellek az oktatás területén Ahogyan az egyéni kompetenciák területén, úgy a szervezetekre vonatkozóan is fejlesztett egy modellt az Európai Unió Közös Kutatási Központja. A digitálisan kompetens oktatási szervezetek európai keretrendszere (Dig CompOrg — European Framewotk for Digitally-Competent Educational Organisations) talán az egyik legátfogóbb modell ezen a területen. Létrehozása kapcsán a szerzők 14, kifejezetten oktatásspecifikus modellt tekintettek át. A fejezet fókusza a DigCompOrg keretrendszer bemutatása lesz, de előtte bemutatunk néhány más modellt is, hogy összehasonlításban tudjuk értelmezni a DigCompOrg felépítését. Először röviden bemutatjuk a magyar fejlesztésű eLEMÉR rendszer sajátosságait, majd a horvát fejlesztésű digitálisan érett iskolák keretrendszerét (FDMS — Framework for Digitally Mature Schools) és annak felséoktatasi valtozatat (DMFHEI - Digital Maturity Framework for Higher Education Institutions) elemezziik. Végiil a fels6oktatäs-specifikus HEInnovate projekt megközelítését mutatjuk be. A tapasztalatok összegzéseként áttérünk a DigCompOrg keretrendszer bemutatására, zárásként pedig röviden megemlítjük a magyarországi gyakorlatban megjelenő aktuális kezdeményezéseket. Az első modell, amit bemutatunk, a magyar fejlesztésű eLEMÉR, amely az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársai által készített modell,
