Page 45 [45]
OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 43 és a professzió összefüggéseiben. A kompetenciák szakmai keretrendszerként való értelmezése szakpolitikai szempontból is releváns a pedagógus professzió esetében, mint minőségfejlesztési és elszámoltathatósági eszköz (G. Halász, 2019), amelyre most jelen tanulmány keretében részletesebben nem térünk ki. A kompetencia fogalmát a tanári munka viszonylatában kifejezetten a tanári digitális kompetencia fogalma mentén mélyítjük tovább. Több keretrendszer is létezik, amely a pedagógusok digitális kompetenciáját (vagy valamilyen hasonló kompetenciát) hivatottak leírni. Falloon (2020) kilenc ilyen modellt sorol fel (köztük említi például a korábban bemutatott SAMR modellt is), amelyek között vannak szakmai szervezetek által kidolgozott modellek (pl. az International Society for Technology in Education kompetenciarendszere), illetve elméleti és empirikus alapokon nyugvó koncepcionális modellek is (pl. a TPACK keretrendszer, amely a későbbiekben részletesebben is bemutatásra kerül). A különböző megközelítések miatt nehéz egységes definíciót találni a fogalomra. Bizonyos területeken digitális műveltségként (digital literacy), számítógépes műveltségként (computer literacy) vagy információs műveltségként (information literacy) is megtalálható (Falloon, 2020). Áttekintésünk során három modellt fogunk részletesen bemutatni. Először a szakirodalomban legelterjedtebb, a tanári tudás koncepcióján alapuló TPACK modellt tekintjük át, majd bemutatjuk Fallon tanári digitális kompetencia (TDC — teacher digital competence) modelljét, ami épít a IPACK logikájára is. Végül az Európai Unió Joint Research Center-e által fejlesztett DigCompEdu keretrendszert mutatjuk be. Ezek az általános modellek gyakran köznevelési fókusszal születtek és bár van felsőoktatási relevanciájuk (pl. a DigCompEdu keretrendszer rendelkezik különböző iskolaszintekre specializált változatokkal), nem kifejezetten erre a környezetre lettek kifejlesztve. Érdekes, bár jelen kötet keretein túlmutató vita lehet, hogy mennyiben különbözik a köznevelésben oktató és a felsőoktatási oktató munkája, de ha egyszerűen arra a sajátosságra helyezzük a hangsúlyt, hogy a felsőoktatásban való oktatáshoz nem feltétlenül szükséges formális tanári végzettséget szerezni, akkor érzékelhető a különbség a két terület között. Ebből kifolyólag a fejezet zárásaként bemutatunk egy, kifejezetten a felsőoktatási kontextusra fejlesztett modellt (HeDiCom). A TPACK modell talán az egyik legelterjedtebb modell a szakirodalomban. Több mint 2020 publikációban használták fel a koncepciót 2006-os megjelenése óta (Harris és mtsai., 2023). A koncepció Shulman pedagógiai szaktárgyi tudás koncepciójára épít, azt egészíti ki a technológia dimenziójával. A három elem három kört alkot és Venn-diagram-szerűen összekapcsolódik, közös metszeteket létrehozva. A modell így az alábbi elemekből épiil fel (Mishra & Koehler, 2006): 1. szaktárgyi tudás (CK - content knowledge): az adott szaktárgyat érintő tartalmi tudás.
