Page 38 [38]
OCR
36 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO .., ték kia modellt. Ertelemszertien egy fogyasztói társadalomban gondolkozva egy adott technológia élvezeti értéke, ár-érték aránya, illetve a ,megszokások" nagy mértékben befolyásolhatják a használati szándékot. A bemutatott technológiaelfogadás modelleket több kritika is érte az elmúlt évek során. Bár a TAMIL-es modell széles körben elfogadott, a külső változókat nem specifikálta és figyelmen kívül hagyott fontos egyéni tényezőket. A TAM2es modell már részletesebben kifejtette a külső tényezőket, amik az észlelt hasznosságot befolyásolják, de nem foglalkozott a használat észlelt egyszerűségét befolyásoló tényezőkkel és az egyéni jellemzőkkel. Az előbbi problémáta TAM3 modell orvosolta, mint az egyik legtöbb tényezőt tartalmazó modell, azonban még ebben sem jelentek meg az egyéni tényezők. Az UTAUT modell vezette be ezeket moderátorváltozóként, ám ez elsősorban munkahelyi környezetre lett kialakítva. Az UTAUT2-es modell viszi tovább mindezeket a megfontolásokat a fogyasztói környezetre (Keszey & Zsukk, 2017). Bagozzi (2007) a modell alapvetéseit kritizálja. A modellek alapvetően a szociálpszichológiának annak az alapvető felvetésére építenek, hogy a szándék meghatározza a viselkedést, ám a szerző szerint ez az egyik legkevésbé kritikusan elfogadott alapvetés a területen, hiányolja a célirányos viselkedés, a célokkal kapcsolatos elvárások, szándékok szerepét. Iovábbá hiányolja a modell mélyítését, azzal érvelvén, hogy a korábbi módosítások inkább csak bővítették, ráadásul elméletileg kevésbé megalapozot tan. Hiányolja a csoportos, társas és kulturális aspektusok figyelembevételét a döntéshozás szempontjából. Ezeknek a kritikai elemeknek a modellek oktatási felhasználásában is nagy jelentősége lesz. Természetesen más modellek is léteznek, amelyek megpróbálják leírni a technológiahasználatot befolyásoló tényezőket. Ilyen például a Parasuraman (2000) által fejlesztett, illetve tovabbfejlesztett (Parasuraman & Colby, 2015) technoldgiai készenlét index (TRI — technology readiness index), amely az egyén jellemz6i (pozitív tényezők: optimizmus, innovativitás; negatív tényezők: kényelmetlenség, bizalomhiány) alapján jósolják be, hogy mennyire áll készen egy adott személy egy bizonyos technológia használatára. Lin és munkatársai (2007) egyesítik a TRIes TAM modelleket (TRAM — Technology Readiness and Acceptance Model), létrehozva a technológiai készenlét és elfogadás modelljét. Ebben a modellben a technológiai készenlét úgy jelenik meg, mint közvetlen bejóslója az észlelt hasznosságnak, a használat észlelt egyszerűségének és a használati szándéknak. Kulviwat és munkatársai (2007) a TAM modell kognitív tényezőit affektív tényezőkkel (öröm, izgalom, dominancia) bővítették ki, létrehozva a fogyasztói technológiaelfogadás modelljét (CAT — Consumer Acceptance of Technology). Végül érdemes még megemliteniink Goodhue és Tompson (1995) feladat-technolögia-illeszkedes (ITTF — Task-Technology Fit) modelljét, amely együttesen vizsgálja az egyén, a
