Oldal 38 [38]
36 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ..,
ték kia modellt. Ertelemszertien egy fogyasztói társadalomban gondolkozva egy
adott technológia élvezeti értéke, ár-érték aránya, illetve a ,megszokások" nagy
mértékben befolyásolhatják a használati szándékot.
A bemutatott technológiaelfogadás modelleket több kritika is érte az elmúlt
évek során. Bár a TAMIL-es modell széles körben elfogadott, a külső változókat
nem specifikálta és figyelmen kívül hagyott fontos egyéni tényezőket. A TAM2¬
es modell már részletesebben kifejtette a külső tényezőket, amik az észlelt hasz¬
nosságot befolyásolják, de nem foglalkozott a használat észlelt egyszerűségét
befolyásoló tényezőkkel és az egyéni jellemzőkkel. Az előbbi problémáta TAM3
modell orvosolta, mint az egyik legtöbb tényezőt tartalmazó modell, azonban
még ebben sem jelentek meg az egyéni tényezők. Az UTAUT modell vezette
be ezeket moderátorváltozóként, ám ez elsősorban munkahelyi környezetre lett
kialakítva. Az UTAUT2-es modell viszi tovább mindezeket a megfontolásokat
a fogyasztói környezetre (Keszey & Zsukk, 2017). Bagozzi (2007) a modell
alapvetéseit kritizálja. A modellek alapvetően a szociálpszichológiának annak az
alapvető felvetésére építenek, hogy a szándék meghatározza a viselkedést, ám a
szerző szerint ez az egyik legkevésbé kritikusan elfogadott alapvetés a területen,
hiányolja a célirányos viselkedés, a célokkal kapcsolatos elvárások, szándékok
szerepét. Iovábbá hiányolja a modell mélyítését, azzal érvelvén, hogy a korábbi
módosítások inkább csak bővítették, ráadásul elméletileg kevésbé megalapozot
tan. Hiányolja a csoportos, társas és kulturális aspektusok figyelembevételét a
döntéshozás szempontjából. Ezeknek a kritikai elemeknek a modellek oktatási
felhasználásában is nagy jelentősége lesz.
Természetesen más modellek is léteznek, amelyek megpróbálják leírni a tech¬
nológiahasználatot befolyásoló tényezőket. Ilyen például a Parasuraman (2000)
által fejlesztett, illetve tovabbfejlesztett (Parasuraman & Colby, 2015) technold¬
giai készenlét index (TRI — technology readiness index), amely az egyén jellemz6i
(pozitív tényezők: optimizmus, innovativitás; negatív tényezők: kényelmetlenség,
bizalomhiány) alapján jósolják be, hogy mennyire áll készen egy adott személy
egy bizonyos technológia használatára. Lin és munkatársai (2007) egyesítik a
TRIes TAM modelleket (TRAM — Technology Readiness and Acceptance Model),
létrehozva a technológiai készenlét és elfogadás modelljét. Ebben a modellben a
technológiai készenlét úgy jelenik meg, mint közvetlen bejóslója az észlelt hasznos¬
ságnak, a használat észlelt egyszerűségének és a használati szándéknak. Kulviwat
és munkatársai (2007) a TAM modell kognitív tényezőit affektív tényezőkkel
(öröm, izgalom, dominancia) bővítették ki, létrehozva a fogyasztói technológia¬
elfogadás modelljét (CAT — Consumer Acceptance of Technology). Végül érdemes
még megemliteniink Goodhue és Tompson (1995) feladat-technolögia-illeszkedes
(ITTF — Task-Technology Fit) modelljét, amely együttesen vizsgálja az egyén, a