Oldal 32 [32]
30 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ..,
1.2, AZ OKTATÁSTECHNOLÓGIAI ÚJÍTÁSOK
INNOVACIOELMELETI ASPEKTUSAI
Kutatásunk elméleti keretezése során nagy mértékben építettünk a Nemzeti Ku¬
tatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, az Országos Tudományos
Kutatások Alapprogramjának keretében megvalósuló kutatási projekt (INNO¬
VA) eredményeire, amely az oktatási innovációk keletkezésének és terjedésének
sajátosságait vizsgálta (OTKA azonosító: 115857). Kutatásunk során a digitális
transzformáció hatásait az oktatástechnológiai újításokon keresztül próbáljuk
megragadni. Az innovációelméleti perspektíva segít keretezni ezeket az újításokat
(a fizikai produktumok mellett felhívja a figyelmünket a pedagógiai folyamatok,
szervezeti működés átalakításának lehetőségeire is), illetve folyamatperspektívába
helyezve a kérdést beemeli a térbeli és időbeli dimenziót (utalva az innovációk
keletkezésére és terjedésére), valamint azokat az egyéni és szervezeti tényezőket,
amelyek befolyásolhatják vagy gátolhatják ezeket a folyamatokat.
Az innováció az OECD (2018) Oslo kézikönyve szerint lehet folyamat, illetve
termék is. Definíciója szerint az (üzleti) innováció egy új vagy továbbfejlesztett
termék vagy (üzleti) folyamat (vagy ezek kombinációja), amely jelentősen különbö¬
zik a szervezet korábbi termékeitől vagy folyamataitól, illetve amelyet a szervezet
piacra vitt vagy bevezetett a saját működésében. A definícióban szereplő produktum
alatt egyaránt érthetünk fizikai terméket vagy szolgáltatást (illetve ezek kombiná¬
ciöjät). Ez a megkülönböztetés azért is nagyon fontos, mert az innovációkutatás
tradicionálisan, a jelenleg domináns közgazdasági megközelítésben, elsősorban
a fizikai termékekre fókuszál. Az oktatás szempontjából számunkra relevánsabb
a szolgáltatásalapú innovációk sajátos világa (service-based innovation), azon belül
is a közszolgáltatásokra jellemző innovációs folyamatok. Ezek a megközelítések
előtérbe helyezik az innováció folyamatjellegét, az ügyfélközpontúságot (user- vagy
client-driven innovation). Fontos szerep jut a munkavállalóknak is (employee-driven
innovation), hiszen a pedagógiai gyakorlatban fókuszálhatunk a mindennapi
munkavégzésbe és gyakorlatba ágyazott innovációkra (practice- vagy work-based
innovation), amely gyakran láthatatlan marad. Az oktatási környezetbe ágyazva
problémamegoldó munkahelyi tanulásként is értelmezhetjük az innovációt, hi¬
szen az új tanulásszervezési, tanítási módszerekkel, új oktatási eszközökkel való
kísérletezés az egyik legalapvetőbb formája az innovációnak (teacber-led workplace
innovation). Ha az innovációt kreatív, problémamegoldó tanulásnak, kísérletezésnek
tekintjük, akkor eljutunk az INNOVA projekt innovációértelmezéséhez, amely a
rutintól való eltérő viselkedést, a rutin mutációját tekinti innovációnak (Fazekas
és mtsai., 2017).
A fentiekben bemutatott innovációértelmezés helyezi előtérbe az egyéni (mun¬
kahelyi, felnőttkori) tanulás, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének és