Seite 31 [31]
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 29
1.1.3.2. A digitális oktatás a mesterséges intelligencia tükrében
Épphogy túllendült az oktatási rendszer a veszélyhelyzeti távolléti oktatás idő¬
szakán és elkezdte feldolgozni a tapasztalatokat, amikor egy újabb, sokkszerű
jelenség söpört végig a nyilvánosság körében. Az OpenAIl által fejlesztett nagy
nyelvi modell (LLM - large language model), a ChatGPT (generative pre-trained
transformer) kapcsän kongattak meg ismét a tradicionAlis oktatäs végét jelző vész¬
harangokat. Ezek egy része (még) túlzó kijelentések keretében a globális tanárhiány
megoldásáról (Edwards & Cheok, 2018), a pedagógusok helyettesíthetőségéről
(Guilherme, 2019) szólnak. Mérsékeltebb hangok inkább a mesterséges intelli¬
gencia potenciális gazdagító szerepét, a tanárok munkájának kiegészítését jelzik
előre (Reiss, 2021). A felelősségteljes, etikus és transzparens használat kritériuma
mentén értelmezhetjük a hozzáadott érték lehetőségét (Selwyn, 2022). A kuta¬
tások áttekintése során fontos kritikaként fogalmazhatjuk meg, hogy a legtöbb
tanulmány nélkülözi a tanuláselméleti alapokat, nem tekint a pedagógusra aktív
szereplőként és ezért sokszor kiforratlan pedagógiai megfontolásokra építenek
(Zawacki-Richter és mtsai., 2019).
Jelen tanulmány keretében nem tudunk részletesen kitérni a mesterséges
intelligencia oktatásban való használatának relevanciájára. A terület olyan friss
még, hogy további alapozó kutatásokat szükséges tenni a területen (részben erre
irányul jelen kutatási program folytatásaként beadott új kutatási terv). A területről
részletesebben lásd összefoglaló írásunkat, ami neveléstudományi perspektívából
reflektál a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazhatóságának kihívásaira és
lehetőségeire (Horváth, in press).
1.1.4. Összefoglalás
Az első fejezetben áttekintettük a digitális transzformáció jelenségének legfon¬
tosabb sajátosságait, fogalomrendszerét, illetve kutatásának főbb területeit. Be¬
mutattuk azokat a társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek az oktatási szektor
szempontjából relevánsak, ezzel illusztrálva azt a kettős szemléletet, amely jelen
kötetet jellemzi. A komplexitás bemutatása érdekében a pedagógus professzióra
helyeztük a hangsúlyt és a képesség-ökoszisztéma szemlélet jegyében értelmeztük
azokat a változásokat és elvárásokat, amelyek a digitális transzformáció keretében
fellépnek. Kitekintésként érintettük a pandémia, illetve a mesterséges intelligencia
jelentőségét ezen folyamatok felerősítésében. Az áttekintés keretében többször
utaltunk az innováció-elméleti perspektívára, valamint a technológia integráció
modelljeire, egyéni és szervezeti tényezőire, így akövetkezőkben ezek áttekintése
következik.