Oldal 30 [30]
28 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
volt a stresszel és a szorongással való megküzdésben. Ugyanez a terület az oktatók
körében is releváns. Chogyelkáné Babócsy és munkatársai (2023) a technostressz
jelenségét vizsgálták, amelyben meghatározó szerepe volt a digitális pedagógiai
kompetenciänak, a munkatärsi tämogatäsnak &s az IKT-önhatekonysägnak.
Ha a specifikusabb, tanulás-tanítás területét érintő eredményekre térünk rá,
akkor korábbi kutatásunk alapján azt láthatjuk, hogy az oktatók alapvetően a
tudásszerző tevékenységeket (a hallgatók valamilyen csatornán információt sze¬
reztek, pl. feltöltött prezentáció) erősítették meg és a korábbi gyakorlathoz képest
csökkentek a megbeszélésre, együttműködésre, gyakorlásra épülő tevékenységek.
Ezzel párhuzamosan a hallgatók erőteljes motiválatlanságról, személyes és családi
problémákról számoltak be, amelyeket értelemszerűen figyelembe kell venni a
tanulási-tanítási folyamat során. A kutatás eredményei alapján az oktatók első¬
sorban a kurzusaik tervezett tanulási-tanítási tevékenységeit változtatták meg
az átállás során, a célokon és a tanulási eredményeken kevésbé változtattak (bár
ilyen is előfordult). Az oktatói nézőpont is megerősíti a hallgatók által észlelt el¬
tolódást a tanulási-tanítási módszereket tekintve (hangsúlyosabb a tudásszerzés,
csökkenő gyakoriság a megbeszélések területén). Pozitívumként emelhető ki, hogy
az oktatók új tanítási, értékelési módszereket sajátítottak el ezen időszak alatt
(Horváth és mtsai., 2021). Tovább ärnyalva az oktatók tapasztalatait, Kálmán
és munkatársai (2021) öt komplex pedagógiai dilemmát emeltek ki a távolléti
oktatás tapasztalataiból kvalitatív kutatásukban: arctalanság, felelősségvállalás,
túlterheltség, motivációvesztés, online tanítás eredményessége. Az arctalanság
dilemmája (online oktatás keretében az élő, szinkron videó-konferencia keretében
zajlott órán akamera bekapcsolásának kérdésköre) kifejezetten érdekes pedagógiai
kérdéseket vet fel.
Bár a pandémia keretében megvalósuló digitális oktatás tapasztalatainak
szisztematikus áttekintésére nincs lehetőségünk jelen tanulmány keretében, az
itt bemutatott néhány fontosabb tapasztalat és eredmény fontos keretet jelent a
kutatás szempontjából, hiszen ezek azok a jelenünket befolyásoló aktuális folya¬
matok, amelyek értelemszerűen az empirikus adatokon keresztül is érzékelhetőek.
Témánk szempontjából kiemelt jelentőségű a pedagógusképzés területe, amely
vonatkozásában Rausch és Misley (2021) is megerősítik, hogy a tapasztalatokat
fontos visszaforgatni a rendszerbe a digitális pedagógiai kompetenciák fejlesztése
érdekében,
A kitekintés keretében még egy további területet érdemes részletesebben
megvizsgálnunk, ez pedig a mesterséges intelligencia.