Seite 24 [24]
22 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
2019 taxonómiáját használja, ahol az oktatás és képzés kompetencia az alábbi
területeket fedi le (ONET, 2023b):
— képzési program tervezés alapelveivel és módszereivel kapcsolatos tudás,
— oktatás és képzés egyének és csoportok számára,
— képzések hatékonyságának a mérése.
A CEDEFOP rendszere részletesen lebontja azokat a tevékenységeket és feladato¬
kat, amelyekre a pedagógusprofesszió tagjainak szüksége van. Ezek közül kieme¬
lendő az intellektuális kompetenciák (pl. kreativitás, információgyűjtés), a szociális
képességek (pl. tanítás, képzés, coaching; törődés), a módszertani kompetenciák
(pl. autonómia, csapatmunka), illetve az IKT kompetenciák (pl. IKT eszközök
használata az oktatásban) területe (CEDEFOP, 2023d). A technológiatudás
elemeit hangsúlyozza az O-NET keretrendszere is például kifejezetten a közép¬
iskolai tanárokra fókuszálva (pl. felhőalapú tárhelyek kezelése, tanulásmenedzs¬
ment keretrendszerek használata, elektronikus levelezés, multimédiás oktatási
szoftverek, szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő programok,
valamint videószerkesztő programok használata) (ONET, 2023a). A technoló¬
giai kompetenciák megjelenése a képességstatisztikákban a pedagógusprofesszió
területén aláhúzza a digitális transzformációhoz való alkalmazkodás fontosságát.
A fentiek alapján láthatjuk, hogy a képességstatisztikákban a pedagóguspro¬
fesszió műveléséhez szükséges kompetenciák széles körű, de inkább általános
munkavállalói kompetenciák szintjén kerül felsorolásra. Ezek a felsorolások kevésbé
jelenítik meg a mélyebb, a pedagógusprofesszió műveléséhez szükséges ágazati
(kifejezetten pedagógiai) kompetenciákat. A magyar rendszerben a pedagógusok
képzése és előmenetele, minősítése előre meghatározott kompetenciák mentén
történik. Ez a kompetenciarendszer viszont nélkülözi az előzőekben bemutatott
általános, generikus munkavállalói kompetenciákat és kifejezetten a szakmai
oldalra fókuszál (lásd 326/2013. (VIII. 30.] Korm. rendelet).
A képesség-ökoszisztéma megközelítés szempontjából nem is feltétlen az a
fontos, hogy konkrétan milyen kompetenciák mentén jellemezzük az adott pro¬
fessziót vagy régiót, hanem inkább az kerül a fókuszba, hogy milyen egyensúlyi
állapot uralkodik az adott képességek kereslete és kínálata területén. Ennek egyik
megközelítési módja, ha megvizsgáljuk, hogy mennyire túl- vagy alulképzettek
az adott professzió képviselői. Ebből következtethetünk a képességformálás
hatékonyságára, illetve a képességfelhasználás területeinek elvárásaira, illetve a
két terület összhangjára. Az OECD által menedzselt 2015-ös, a felnőttek kom¬
petenciáinak vizsgálatára irányuló PIAAC felmérésben Magyarország is részt
vett és az adatbázis lehetőséget ad arra, hogy leválogassuk a pedagógusprofesszió
(teaching professional) tagjait. A kérdőívben két kérdés keresztezésével kaphatunk
képet a képességformálás és -felhasználás egyensúlyáról. Az első kérdés arra vo¬
natkozik, hogy a kitöltő mennyire érzi úgy, hogy további képzésre lenne szüksége