Page 22 [22]
OCR
20 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., a nemzeti szabályozási, stratégiai és fejlesztési környezetet (pl. Köznevelési Stratégia, Digitális Oktatási Stratégia, pedagógus-életpályamodell stb.). A szervezeti szint esetében fontos vizsgálati elem az együttműködés, szervezeti tanulás jelensége, amelyek átfogóan a tanulószervezeti viselkedés koncepciójában jelennek meg, de ugyanúgy fontos a szervezeti struktúra, szervezeti kultúra és a vezetési stílus vizsgálata is. Az alrendszerekre specifikus tényezők között említhetjük például a köznevelés esetén a munkaközösségek szerepét vagy a felsőoktatás esetén a diszciplináris silókat. Az egyéni szint szempontjából egyértelműen a tanárok tudását kell kiemelnünk, amelynek értelmezésére a digitális pedagógiai kompetenciák kapcsán még részletesebben is visszatérünk. Mindezek vonatkozásában a továbbiakban bemutatjuk azokat a rendelkezésre álló adatokat, amelyek alapján jellemezhetjük a magyarországi tanári munkaerőpiacot, illetve a pedagógusprofessziót a képesség-ökoszisztéma megközelítés alapján. A magyarországi pedagógusprofesszióra vonatkozó statisztikai adatokat vizsgálva(KIRSTAT és DPR 2020-as adatok) megállapíthatjuk, hogy a 2019/2020-as tanévben 134 390 teljes állásban foglalkoztatott pedagógus dolgozott a rendszerben, amelyből kb. 1096 (14 380 fő — a 60 év feletti pedagógusok létszáma) várhatóan öt éven belül nyugdíjba fog vonulni (KIRSTAT, 2020). Ha a munkaerőpiaci adatokat nézzük, akkor a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2020-as adatai alapján azt láthatjuk, hogy 2017-2018-ban 934 fő végzett tanári mesterszakon (1292 hallgató kezdte meg a tanulmányait 2017-ben egyéves és 2016-ban kétéves mesterképzési szakon). A 934 végzett tanár közül a 2020-as adatok alapján 80,6296 (kb. 753 fő) dolgozik. A 753 munkavállaló közül csupán 60,1690 (453 fő) dolgozik valamilyen tanári munkakörben. Tehát a 2017—2018-ban végzett tanári mesterképzésre jelentkezett 1292 főből (akik legalábbis a képzés ütemezése alapján időben végeztek) ténylegesen 453 fő (kb. 3596) dolgozik ténylegesen a szakmában. Az osztatlan tanárképzésre vonatkozóan Stéger Csilla (2023) cikke mutat rá a legfrissebb elérhető adatokra és erősíti meg az előzőekben is bemutatott tendenciät. A 2020-as adatokra építve a végzettek 79,1796-a dolgozik, ebből 70,1796 helyezkedett el tanári munkakörben. Ezeket az arányokat figyelembe véve a 2021-ben végzett 2960 főből valószínűsíthetőleg 1644 fő lépett tanári pályára. A pedagógus korfát figyelembe véve körülbelül 2600-3000 főre lenne szükség a létszám fenntartásához. Természetesen a tanárhiány, vagyis a tanárok iránti kereslet és kínálat egyensúlyhiánya több tényezőtől függ munkaerőpiaci szempontból, amiben regionális tényezők is szerepet játszanak. Magyarországon a tanárhiány (nemzetközi tendenciákkal párhuzamosan) a 2010-es évek közepéig lassan emelkedett, majd átmenetileg csökkent, viszont 2016-tól gyorsan növekedett. Ennek egyik oka a pályán elérhető relatív kereset, ami a növekedés ellenére is alulmaradt az átlagos diplomás béren és 2014-től elkezdte egyre jobban elveszíteni az értékét. Ehhez kapcsolódik, hogy ebben az időszakban növekedett a kereslet a diplomás
