Page 20 [20]
OCR
18 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., nárképzők hogyan tudják saját tanulási-tanítási gyakorlatuk minőségét fejleszteni a digitális megoldások segítségével (Kaminskiené és mtsai., 2022). Kutatásunk így magában foglalja a technológiára vonatkozó tényezőket (a technológia hatékony integrálása a tanulási-tanítási folyamatokba), az egyéni tényezőket (digitális pedagógiai kompetencia) és a szervezeti kontextust (digitálisan kompetens szervezet). Ezekre a tényezőkre számos, a nemzetközi irodalomban is elfogadott modell létezik, amelyek a következő fejezetekben bemutatásra kerülnek. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy mindezekre a tényezőkre, folyamatokra az elmúlt időszak veszélyhelyzeti távolléti oktatása, digitális munkarendje felerősítő hatással voltak (Bozkurt & Sharma, 2022), amelynek hatdsairél egy rövid összegzést adunk. Kutatásunk során nem specifikus technológiákra vagy konkrét személyekre, szervezetekre helyeztük a hangsúlyt, hanem egy professzióra (pedagógus professzió), annak is a digitális transzformáció által befolyásolt képességeire. Ennek köszönhetően tudjuk komplexen értelmezni a képességformálás (skills formation) és aképességfelhasználás (skills utilization) dinamikáját, amelyhez a képesség-ökoszisztéma szemlélet biztosít elméleti keretet. A következő fejezetben ezeket a koncepciókat mutatjuk be részletesebben. 1.1.2. A pedagógus professzió értelmezése a képesség-ökoszisztéma szemléletben Jelen fejezet a , Pedagógiai változások — a változás pedagógiája IV." konferenciakötetben megjelent tanulmány módosított és kibővített verziója (Horváth, 20222). 1.1.2.1. A képesség-ökoszisztéma megközelítés A munkaerőpiacról való gondolkozás makroökonómiai szempontból elsődlegesen a munkabér, a munkaerő-kínálat és a munkaerő-kereslet dinamikája körül mozog. A munkaerőpiac nem tökéletes piac (ahol a kialakult bérek mellett a munkavállaló azonnal megfelelő munkahelyet, a munkáltató azonnal megfelelő munkavállalót talál), gyakorlatban nem beszélhetünk a kereslet-kínálat tökéletes összhangjáról ( Tóthné Szikora, 2002). Áttekintő fejezetünkben nem a makroökonómiai szempontból általában feltett kérdések (pl. keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők, kereslet és kínálat előrejelzését célzó modellek, megtérülési ráták stb.) állnak a fókuszban, hanem elsősorban a kereslet-kínálat dinamikáját egy komplexebb, rendszerszemléletű gondolkodásba helyező megközelítés bemutatása: a képesség-ökoszisztéma megközelítés.
