Oldal 19 [19]
OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 17 (1 Gbps sebességű előfizetések elterjedtsége: 2296), amely az elmúlt évekhez képest jelentős fejlődést mutatott (2020: 9,2690; 2021: 13,2199). A digitális technológiák integráltsága területén megállapíthatjuk, hogy a magyar vállalkozások (bár javuló tendenciát mutatnak), alapvetően nem használják ki a digitális lehetőségeket (pl. legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kis- és középvállalkozások aránya 2022-ben 349 az uniós átlag pedig 5590) (Európai Bizottság, 2022). A digitális transzformáció leírására további statisztikák is rendelkezésre állnak. A felnőttek képességeit megragadó nemzetközi mérés (PIA AC — Programme for tbe International Assessment of Adult Competencies) segítségével például megállapítható, hogy a felnőttek 3190-a rendelkezik a megfelelő problémamegoldó képességekkel, hogy sikeresek legyenek egy technológiagazdag munkakörnyezetben (OECD, 2019a). További, az Eurostatban elérhető indikátorok segítségével vizsgálható például, hogy az állások kb. 5096-át jelentősen érinti az automatizáció (legalább 50-7096-os átalakítás) az Európai Unióban átlagosan. Az is jól látható, hogy uniós szinten a munkavállalók kb. 1096-ának a digitális kompetenciák fejlesztésére vonatkozó továbbképzésre lenne szüksége, hogy megfelelően ellássa a feladatait, míg 2596 bonyolultabb feladatok elvégzésére is képes lenne a jelenlegi kihívásait tekintve a digitális kompetenciáira építve (OECD, 2019b). Az adatokból jól látható, hogy a digitális képességek egyre fontosabb szerepet töltenek be a gazdaságban, így a képességek keresletében és kínálatában való összhang megteremtése kulcsfontosságú lépés. 1.1.1.2. A digitális transzformáció jelentősége az oktatási szektor szempontjából A korábbiakban elsősorban az üzleti tudományok, illetve általában a társadalmi-gazdasági szempontokból fókuszáltunk a digitális transzformációra. Az értelmező fejezet zárásaként azonban meg kell említenünk azokat a szempontokat is az eddigieken túl, amelyek kifejezetten az oktatási szektort érintik. Ahogyan a korábbiakban is utaltunk rá, a digitális transzformáció nemcsak közvetlenül érinti az oktatás szereplőit, hanem közvetetten is, a társadalmi-gazdasági változásokon keresztül támasztott kihívásokhoz és igényekhez való alkalmazkodás lehetőségével és kényszerével. Értelemszerűen, az oktatási szektor szereplőit is nagy mértékben érintik azok a jelenségek, amelyeket a digitális transzformációval összefüggésben a korábbiakban bemutattunk (Begicevié Redep és mtsai., 2020) Megközelítésünkben alapvetően a pedagógus professzióra fókuszálunk és a pedagógusképzés világán keresztül összekötve a köznevelés és a felsőoktatás területét kettős értelmezést használunk. Egyrészt vizsgáljuk, hogy a digitális transzformáció nyomán milyen képességigények lépnek fel a tanárokkal szemben (milyen digitális pedagógiai kompetenciákra van szüksége a tanároknak egy technológiagazdag tanulási környezetben való hatékony tanításhoz), illetve a ta
