Page 17 [17]
OCR
I. ELMÉLETI HÁTTÉR 15 különböző szinteken való összekapcsolódását (pl. egyén, szervezet, iparág, társadalom) jeleníti meg. A folyamatjellegből kiindulva a digitális transzformáció nem egy idői korláthoz kötött fogalom, mindaddig fennáll, amíg a releváns kontextus ezt elősegíti, inkább egyfajta, a digitális technológiák megjelenésére adott stratégiai válaszként értelmezhetjük a szervezetek részéről. Végül pedig azt kell figyelembe vennünk, hogy a digitális transzformáció nem egy specifikus, hanem több párhuzamos digitális innovációra adott válaszként értelmezhető (Skog 8 Öbrand, 2022). Például, ha egy oktatási intézményben felszerelnek egy (vagy több) digitális táblát, azönmagában még nem nevezhető digitális transzformációnak, de igazából innovációnak sem. Az eszköz mellé szükséges az a szoftveres környezet, amely lehetővé teszi a használatot, illetve azok a további eszközök, amelyek lehetővé teszik a további tartalmak létrehozását, személyre szabását, egyfajta ökoszisztémába ágyazódva (pl. képszerkesztő, videószerkesztő, kvíz létrehozására alkalmas megoldás, interaktív tananyagok stb.). Mindezek használatához szükséges a megfelelő felkészültség (tanárok digitális pedagógiai kompetenciája), illetve az a támogató kollegiális és szervezeti közeg, amely lehetővé teszi a formális továbbképzések mellett a nem-formális vagy informális tanulási lehetőségek kiaknázását a hatékony használat, illetve a digitális megoldások elterjedésének érdekében. Mindez pedig alapvetően megváltoztatja azokat a pedagógiai folyamatokat, amelyeket az adott intézményben korábban használtak, új lehetőségeket teremtve az alapvető funkciók megvalósítására (digitális eszközökkel támogatott tanulás-tanítás), amely természetesen további változásokat indukál (pl. kritikai gondolkodás fejlesztése, információkeresési stratégiák fejlesztése a rendelkezésre álló átláthatatlan menynyiségű, elérhető információ tengerében). Jól látható, hogy egy fizikai eszköz felszerelése mellett, egy technológiai megoldás bevezetésének és használatának számtalan tényezőjét kell figyelembe vennünk. Ezen tényezőkre vonatkozó modelleket a második fejezet, első részfejezetében tekintjük át. A technológiahasználat egyéni befolyásoló tényezőit a második fejezet, második; a szervezeti tényezőket pedig a harmadik részfejezetében tekintjük át. A digitális transzformációval foglalkozó összegző kutatások több keretrendszert is javasolnak arra, hogy milyen dimenziók mentén érdemes vizsgálni a jelenséget. Ji és Li (2022) modelljében kulcselőzményekből indul ki: technológia kontextusa (info-kommunikációs rendszerek és kapacitások, technológia), a szervezet kontextusa (erőforrások és kapacitások, stratégia, szervezeti struktúra, vezetés) és a környezet (az iparág digitalizációjának szintje, szakpolitikai támogatás, partneri kapcsolatok). Mindezek kölcsönhatásában valósul meg a digitális transzformáció, amelynek értelmezhetjük a konnotációját (technológia, érték, stratégiai folyamatok), mérését (indikátorok, mérőeszközök fejlesztése), illetve elemezhetjük a folyamatot magát (digitális mechanizmusok, modellek és utak).
