OCR
János, a király? Az István, a király politikai olvasatai " 37 , Mohácsnál győzni fogunk, Dózsa lesz György királyunk, nagyhatalom századokon át, Rákóczi világot hódít, Kossuthtal valóra válik a Duna-menti Köztársaság!" A XX. század küszöbén a látomás - érthető okokból - hirtelen félbeszakad, de nem nehéz továbbgondolni a táltos jóslatát: egy nagyhatalmi pozícióban lévő Magyarországot bizonyára nem sújtott volna Trianon megaláztatása és most bizonyára nem egy kommunista diktatúra alatt senyvedne. A nemzeti büszkeség keblet dagasztó érzése mögött azonban jó adag irónia rejlik, hiszen a látomás valójában egy vereségre ítélt sereg sámánjának víziója, azaz pont annyi esélye van a megvalósulásra, mint Koppánynak a győzelemre. Bródy kétfenekű szövege akár ironikus kommentárnak is tekinthető a nemzeti tragédiák talaján sarjadt történelmi képzelgések és vágyálmok realitását illetően, bár a Koltay által összeállított kötet interjúinak tanúsága szerint már akkor számos néző akadt, aki komolyan vette a fiktív gondolatkísérletet, és elhitte, hogy Koppány győzelmével megnyílt volna az igazi magyar hagyományokon nyugvó nemzeti diadalmenet útja.? A politikus élű szövegekből milyen értelmezések rajzolódnak ki a történet egészére vonatkozóan? A darab egyik legfontosabb pozitívuma, hogy nem jó és gonosz meseszerű küzdelmére redukálta a konfliktust. Noha a közönség kezdettől fogva tudja, hogy Koppány bukásra ítéltetett, figurája morálisan mégis jóval összetettebb, mint egy puszta bajkeverőé. Nyilvánvalóan őt is elsősorban a hatalomvágy mozgatja, és Istvánnal vívott (természetesen a képzelet szülte) szócsatája során az is kiderül, hogy megszegte Gézának tett hűségesküjét, mégis elutasítja azt asugalmazást, hogy Istvántól merénylet útján szabaduljon meg: nyílt küzdelemben akarja megszerezni az ország feletti uralmat, és szavai szerint hisz abban, hogy ezzel a nép érdekét képviseli. A szerzők a kereszténység és a pogányság közötti összecsapás fekete-fehér jellegét is árnyalni igyekeznek, amikor Koppány szájába adják, hogy felvette a bizánci kereszténységet - persze nem meggyőződésből, csupán politikai pragmatizmusból, ,hogy szabad32 Érdekes adalék, hogy a táltos jövővíziója nem Bródy, hanem Boldizsár ötlete volt, aki 1997-ben így nyilatkozott róla: , A táltos jóslatát - mi lett volna, ha Koppány győz - írtam meg drámámban először" (Jávorszky, 1997). Ami a Koppány-hívőket illeti, a jelek szerint kezdettől fogva közéjük tartozott a darabbeli pogányok" egyike, Nagy Feró, aki a darab bemutatását követően úgy nyilatkozott: , Én a darabot úgy értelmeztem, hogy István király nem igaz úton jutott a trónhoz, mert az az ősi jog szerint Koppányt illette volna" (Koltay, 1984, 60.).