Page 209 [209]
A CSEND ESZTÉTIKÁJA PILINSZKY JÁNOS MŰVÉSZETÉBEN
érzékelhető. Pilinszky első kötetében már ott rejtőzik a háború szörnyűsége -— je¬
lezve költészetének folytatását. Pilinszky nem volt hadifogoly, , csak szemtanú volt,
de a látványt olyan mélyen élte át, az emlékek olyan erősen beleivódtak, hogy há¬
borús önarcképét soha nem tudta elfelejteni, Németországban szerzett megdöb¬
bentő élményei költészetét életre szólóan meghatározták, a háborús motívumok
végérvényesen beépültek lírájába"." A korai Pilinszky-verseknek alapélménye az
egzisztenciális magány. A Irapéz és korlát verseiben is különös létállapotot jelöl
az emberi kommunikáció hiánya. Az Őszi vázlatban a magányállapot nem direkt
jut kifejezésre, hanem rejtetten az emberi fájdalom sejtelmeként van jelen. A vi¬
szonylagos mozdulatlanságban, a csendes kietlen tájban sejteni a nemsokára bekö¬
vetkező tragédiát, a , távoli kétes tájak" fenyegetését. Erre figyelmeztet a vers zarla¬
ta is:
tavoli, kétes tajakon
késziilédik a fajdalom.®
Végállapotszerű pillanat megfestése a törékeny és üres csendben a miniatűr
költemény. Pilinszky azt a pillanatot ragadja meg, amelyben az egyén rádöbben
tragikus magányára, emberi kapcsolatainak törékenységére és a közeledő elmú¬
lásra.
A misztikus költészet modern lehetősége Pilinszky János 1959-ben megjelent
Harmadnapon kötete. Az alapvetően tragikus hangoltságú versekben az Istennel
való kommunikáció vágya fogalmazódik meg. A Harmadnapon lírai darabjaiban
a csendmetafora különös esztétikai élményt nyújt a világháború poklait felidéző
ugynevezett ,,stacidversek”-ben (Egy KZ-lager faldra, Ravensbriicki passié, Har¬
madnapon), a rövidebb, ám annál jelentősebb négysorosokban (Ama kései, Agonia
Christiana, A harmadik, Hideg szél, Négysoros) és a hosszabb lélegzetű, különös
fényhatású, látomásos költeményekben egyaránt (Kihűlt világ, Egy arckép alá,
Félmúlt, Apokrif). A versekben áttételes utalásokkal rajzolódik ki az élmények
valósága, a csend problematikája létszemléleti síkra vetül. A Harbach halálos
csendje, a Ravensbrücki passió kockacsendje, a Félmúlt hamunéma fala és üveg¬
koporsó-képzete egyértelműen kapcsolódik a később írt Passió ,üvegmögötti"
csendjének jelentéséhez.
Az Apokrif és a Senkifoldjén nem idézi fel ugyan konkrétan a világháború ké¬
peit, mégis végítéletszerű látomásai és az emberi kommunikáció hiányának prob¬
lémája éreztetik a létében szorongó, magányos individuum kataklizmáját. Az em¬
beri nyelvet elhagyó egyén némasága az Apokrifban is hangsúlyozott:
7 Tüskés Tibor: Pilinszky János alkotásai és vallomásai tükrében, Budapest, Szépirodalmi, 1986, 85.
8 Pilinszky János összes versei, 15.
+ 207 +