Seite 208 [208]
SEBŐK MELINDA
a bűn, a szenvedés, a megváltás és az üdvtörténet problémái. Pályájának indulása,
korai verseinek hagyományos ríme, ritmusa a Babits-iskola eredményeihez köti, bár
a hatás nem olyan jelentős, mint Rónay György esetében, és a világháborút követő
években új utakra lép: az elvont tárgyiasságban, a szimbolikus-biblikus jelképiségben,
az ontológiai kérdéseket boncolgató, tömör lírai darabokban találja meg igazi hangját.
A verseiben rejlő transzcendencia, sűrített műveinek túlvilági üzenete, a táj misztikája
és objektív költői módszere Rónay György költészetével rokonítható néhány ponton,
de míg Rónay meggyőződéssel tekint a léten túli világra, addig Pilinszky misztikus
kérdéseivel transzcendens titkokat kutat. Míg Rónay György költészetében épp az
artikulált csönd, a hangzás jelöltsége áll ellentétben annak fogalmi némaságával,
addig Pilinszkynél a csönd legtöbbször a hallgatás, a jel hangzó oldalát nélkülöző
állapot. A beszéd határait kitágító csend esztétikai szerepének kettősségéről Pilinszky
így nyilatkozott egyik vallomásában:
A költő munkájának legalább akkora része a csönd és a hallgatás, mint a megnyilat¬
kozás. Csakhogy többféle csönd, többféle hallgatás létezik. Az egyik például tehetet¬
lenségből és tanácstalanságból fakad. Ez bizony keserves, s még részletekben is nehéz
önmagunkban bevallanunk. De van aktív csönd és aktív hallgatás is, ami leginkább
az atléták felkészülésére hasonlít. Ez jófajta csönd."
A Pilinszky-életműben a csendet a költői kommunikáció részeként kell értelmez¬
ni, mivel a csend poétikája különös hangsúlyt kap drámai telítettségű-feszültségű
művészi megnyilatkozásaiban. A csend esztétikájának különös jelentősége van egyik
fiatalkori zsengéjében, az Őszi vázlatban is:
A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres."
A miniatűr remekmű már 1941-ben megjelent az Élet című lapban, de később
az 1946-0s Trapez es korlat cimü elsö Pilinszky-kötetnek is kiemelkedő lírai darabja
lett. A Trapéz es korlat versei a mäsodik viläghäborü idejen, 1941 &s 1944: között
keletkeztek. A versek szinte mindegyikeben erzödik a häborüs kor fenyegetettsege,
de a háború megrendítő tapasztalatának konkrét élménnyé sűrítése csak a Har¬
bach 1944, a Késő kegyelem és a Mert áztatok és fáztatok című költeményekben
5 Pilinszky János: Tanulmányok, esszék, cikkek, 2. köt., Budapest, Századvég, 1993, 114.
6 U6: Őszi vázlat, in Pilinszky János összes versei, Budapest, Osiris, 2001, 15.
+ 206 +