Page 192 [192]
KEMÉNY ARANKA
magyarázza Koltai Lajos: , Ez egy cella volt, én az ágyon ültem" — a költő pedig az
ablak mellett, kedvenc foteljében. S e fizikai közelséget előnyére változtatva , fi¬
gyelem-összpontosító plánokkal" (Biró Yvette) sikerül Pilinszkyt mint , jelenséget"
érzékeltetni. Kézmozdulatait szuperplánban követi a kamera, már-már szétesésig
feszítve a látványt, s eközben lélegzet-visszafojtva, kettőzött figyelemmel hallgatva
szavait, észrevétlenül áthatolunk azon a bizonyos költőt övező ,búrán" Pilinszky
viselkedését önazonosnak érezhetjük ebben a kamerával létrejött szimbiotikus
viszonyban.
Az egykamerás felvételen a kérdező-rendező Maár nem látható, csak a hangját
halljuk, a háttérből vezeti a főszereplőt a témák mélyére, és egyben biztonsági kapocs
is marad a néző felé. A portréfilm lebilincseli figyelmünket, monotonitásában (egy
személy, végig egy helyzetben, egy kameraállásból fényképezve) is végig lüktető
ritmusú marad, amit a tartalmi elemek arányos elrendezésével sikerül megterem¬
teni: a zenével kísért, személyes történetekkel átlelkesített tárgyak, az elvontabb
felvételével. E lakás éppen az utolsó esztendőkben, Pilinszky sógora (1971), nővére (1975), Bébi
halála (1979) után a Mári nénjével rendszeresen kiéleződő konfliktusai miatt ritkábban volt az
otthona, helyette Velemben, Székesfehérváron, Szigligeten, Nagymaroson, Sárkány Endrééknél,
vagy ha tehette, Párizsban tartózkodott szívesebben. Házasságkötése után pedig francia felesé¬
gével, Ingriddel együtt tervezték, hogy Fehérváron telepednek le.
¢ 190 +