Page 186 [186]
KEMÉNY ARANKA
merába és a távoli tájra. , Én a legaktívabb, legkoncentráltabb emberi tevékeny¬
ségnek a szemlélődést tartom. Leonardo vallotta, hogy aki nem szemlélődik
eleget, az minden idejét elpocsékolja. Ugyanakkor azt hiszem, a nagyon erős
szemlélődés szinte azonos a fizikai munkával: ahogyan egy paraszt teszi a dolgát,
az hallatlanul magas szintű szellemi művelet." Itt ér véget e páratlan költői
kirándulás felvétele, mellyel Illés Endre (az önmagát, Bertha Bulcsut, Borsos
Miklóst, Illyés Gyulát, Karinthy Ferencet és családjaikat megörökítő felvételei
mellett) és Czigány Zoltán (1965—2011) író, rendező, leletmentő munkájuk révén
megajándékozták az utókort.
TEREK (1974—1978)
Fekete-fehér képzőművészeti film, operatőr: Gulyás János, vágó: Tranger Márta,
rendezte: Fitz Péter, Gulyás János, Wilt Pál. Az István Király Múzeum és a Balázs
Béla Stúdió közös alkotása, 197507, Szent István Király Múzeum gyűjteménye,
NFI Filmarchívum és magántulajdon. A filmen többek közt Kovács Péter,
Kovalovszky Márta, F. Petres Éva, Pilinszky János, Schaár Erzsébet, Wilt Pál,
a kiállítás építését segítő múzeumi kollégák és a megnyitó közönsége látható.
A székesfehérvári Csók István Képtárban 1974-ben hosszas, óvatos tervezés után
rendeztek kiállítást újra Schaär Erzsebet (1908-1975) szobräsznak. A Terek című,
kevéssé ismert rövidfilm nyersanyagát az Utca című kiállítás közel egy hónapig
tartó építésén, az elkészült kiállításban és Pilinszky János 1974. június 23-i meg¬
nyitóján rögzítették. A mintegy húsz percre vágott filmben a kiállítás építése és
a kész tárlatról készült felvételek foglalják keretbe Pilinszky János megnyitóját."
Schaár a Képtár terére komponált Utca-elképzelése méreteit tekintve is művészete
összegzése, betetőzése volt egyben." A Beke László által , nagylélegzetű együttes"¬
nek és , lírai tér"-nek nevezett, egyik első hazai, ún. environmentkiállításban, e
hungarocellből és gipszből megalkotott térinstallációban nyitott ajtószárnyak,
ablakok, falak, előttük merev női alakok, mögöttük posztamenseken álló portré¬
szobrok sorakoztak: jeles magyarok, tudósok, művészek, köztük a szobrász édes¬
anyja, valamint Bartók, Kodály, Károlyi Mihály, Goldmann György, Petőfi, Benedek
Marcell, Hugonnay Vilma (az első magyar orvosnő), Henszlmann Imre, Kernstok
26 Kipke Tamás: Csönd és szemlélődés, in Beszélgetések, 166.
27 A film a neten elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=mUI_HAGHPXM (Letöltés: 2021.
november 16.)
28 Schaár Erzsébet munkáiról és különösen e kiállításról és előzményeiről, folytatásáról lásd Kovács
Péter és Kovalovszky Márta alapvető írásait: Halas István (szerk.): Schaár Erzsébet, Budapest,
N&n galéria, 2003.
+ 184 +