Oldal 122 [122]
MACZÁK IBOLYA
A ZSEMLESZÍNŰ ÁLLAT
A két szimbolikus lény, vagyis az őrült lány és az antilop kapcsolata jól rímel
a klasszikus unikornis és szűz ábrázolásokra is — Pilinszky vázolt értelmezésének
ismeretében azok ellenpontjának is tekinthető. Erről a motívumról ugyanis
a következőképpen fogalmazott egy (névvel nem jelölt) művészettörténész:
Az egyszarvút ölelő leány a tisztaság, szüzesség allegóriája. Az időszámításunk szerinti
2. században, görög nyelven íródott moralizáló természetrajz, a Physiologus szerint
a befoghatatlan állatot csak egy szűz tudta megszelídíteni. A leány láttán az állat enge¬
delmessé vált és ölébe hajtotta fejét, ahol a vadászok könnyedén elfoghatták. Az egyház¬
atyák az unikornist Krisztussal azonosították, a szüzet pedig Máriával. A történet is
keresztény értelmezést kapott: immár a Szűz ölében emberré váló és földi üldözői által
elfogatott Megváltóra vonatkozott."
A hivatkozott idézet az Esztergomi Keresztény Múzeum közismert, Lány egy¬
szarvúval című festményének műtárgyleírásából származik. Ez Pilinszkyre is mély
benyomást gyakorolt, amint azt 1958-ban publikált írása is tanúsítja: , Az öröklét¬
ből ideplántált erdő előtt fiatal nő a mélyzöld fűben, egy különös, zsemleszínű ál¬
lattal: (Leány az egyszarvúvalx. Újra és újra meg kell állni az időtlen bűvöletben."?
Vagyis Pilinszky vélhetően tisztában volt a kompozíció művészettörténeti hátteré¬
vel — és ennek ellentétpárját fogalmazta meg az antilop és az őrült lány képével: az
Istentől való elfordulás, távolság apoteózisaként.
Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a Pilinszky által szívesen és számos
vonatkozásban értelmezett , őrült lány és antilop" motívumrendszer számos rétege
jól értelmezhető a szerző forrásainak és egyéb kapcsolatainak, tájékozódási pont¬
jainak ismeretében. Mindezek áthatották színpadi és filmes vízióit is.
4 Az Esztergomi Keresztény Múzeum tárgyleírása: https://www.keresztenymuzeum.hu/collections.
php?mode=work&wid=30&page=0&vt= (Letöltes: 2022. januär 8.)
12 Pilinszky János: Vasárnap Esztergomban, in uő: Publicisztikai írások.
e 120"