Oldal 118 [118]
MACZÁK IBOLYA
drámáinak olyan közvetlen forrásáról is (Paul Claudel: Kolombusz Kristóf könyve), ?
amelyben istenszobrok szólalnak meg a Pilinszky-féle medvéhez hasonló rezonőrként.
Mindezeken túl érdemes megfigyelni a Szentendrén kiállított műtárgy leírását
is: , Feltehetően szentendrei lelet az a hátsó lábaira ereszkedő, ülő, pikkelyes, szárnyas
állatot (medvét?) ábrázoló szobor, melyet trachitból faragtak ki, elnagyoltan, szög¬
letes oszlopra emlékeztető alakban (mag.: 73 cm). Nagy Tibort a szobor kivitele
a bennszülött sírkövekre emlékeztette, így arra gondolt, hogy bennszülött szentély
tartozéka lehetett."
Ezek ismeretében talán nem járunk messze a valóságtól, ha feltételezzük, hogy
a kiállított műtárgyegyüttes (is) ihlette Pilinszkyt Síremlék című színműve
megírására. Ennek nyomán feltételezhetjük azt is, hogy a darabbéli Medve
alakja összetettebb az eddig ismerteknél: a jelzett tulajdonságokon kívül transz¬
cendens jelentőséggel is bír.
A laikus szemlélő számára egyáltalán nem , medveszerű" a Szentendrén ki¬
állított szárnyas állatszobor — talán éppen ez ihlette Pilinszkyt Élőképek című
darabjára is. Ebben ugyanis az embereken kívül egy medve, egy róka, egy madár
és három ismeretlen állat is szerepel. Ez utóbbiak (a többiekhez hasonlóan) be¬
szélő szereplők, sőt, éppúgy a transzcendens letéteményesei, mint a medve vagy
a róka — mi több, éppen , ismeretlenségük", a racionalitás számára megfoghatat¬
lan voltuk kapcsolja őket a természetfelettihez (amint azt monológjaikban is
megfogalmazzák):
Bundám egy medvéé, szemem egy leopárdé, de ahogy hanyatlik a nap, bundám és
szemem egyre inkább az enyém. Egyedül az enyém. Lehetséges volna, hogy amire
minden véget ér, és darabokra hull szét a világ, én magam egy leszek? [...] Olyan szép
volt itt minden, mint gyerekkoromban, amikor még nem tudtam, hogy a teremtésben
semmi sem hasonlít rám."
A fentiek nyomán joggal állapíthatjuk meg, hogy Pilinszky János újságíróként,
tudósítóként és múzeumlátogatóként egyaránt költő maradt: az élmények, az
érzések közvetítését igyekezett megvalósítani a maga egyedi, megszokottól elté¬
rő eszközeivel. Joggal képzelhető, hogy a Rilke-kisregény nyomán látóterébe
25 Paul Claude: Kolombusz Kristóf könyve, I, ford. Galamb György, Vigilia, XXXIII. évf., 1968/7,
459-476; uö: Kolombusz Kristöf könyve, II, ford. Galamb Gyorgy, Vigilia, XX XIII. évf., 1968/8,
537-550.
26 Torma István (szerk.): Pest megye régészeti topográfiája: A budai és szentendrei járás, Budapest,
1986, A 293. Tisztelettel köszönöm Kővári Klára és Kulcsár Gabriella segítségét írásom elkészül¬
téhez.
” Pilinszky: Síremlék.
e 116"