Oldal 118 [118]
OCR
MACZÁK IBOLYA drámáinak olyan közvetlen forrásáról is (Paul Claudel: Kolombusz Kristóf könyve), ? amelyben istenszobrok szólalnak meg a Pilinszky-féle medvéhez hasonló rezonőrként. Mindezeken túl érdemes megfigyelni a Szentendrén kiállított műtárgy leírását is: , Feltehetően szentendrei lelet az a hátsó lábaira ereszkedő, ülő, pikkelyes, szárnyas állatot (medvét?) ábrázoló szobor, melyet trachitból faragtak ki, elnagyoltan, szögletes oszlopra emlékeztető alakban (mag.: 73 cm). Nagy Tibort a szobor kivitele a bennszülött sírkövekre emlékeztette, így arra gondolt, hogy bennszülött szentély tartozéka lehetett." Ezek ismeretében talán nem járunk messze a valóságtól, ha feltételezzük, hogy a kiállított műtárgyegyüttes (is) ihlette Pilinszkyt Síremlék című színműve megírására. Ennek nyomán feltételezhetjük azt is, hogy a darabbéli Medve alakja összetettebb az eddig ismerteknél: a jelzett tulajdonságokon kívül transzcendens jelentőséggel is bír. A laikus szemlélő számára egyáltalán nem , medveszerű" a Szentendrén kiállított szárnyas állatszobor — talán éppen ez ihlette Pilinszkyt Élőképek című darabjára is. Ebben ugyanis az embereken kívül egy medve, egy róka, egy madár és három ismeretlen állat is szerepel. Ez utóbbiak (a többiekhez hasonlóan) beszélő szereplők, sőt, éppúgy a transzcendens letéteményesei, mint a medve vagy a róka — mi több, éppen , ismeretlenségük", a racionalitás számára megfoghatatlan voltuk kapcsolja őket a természetfelettihez (amint azt monológjaikban is megfogalmazzák): Bundám egy medvéé, szemem egy leopárdé, de ahogy hanyatlik a nap, bundám és szemem egyre inkább az enyém. Egyedül az enyém. Lehetséges volna, hogy amire minden véget ér, és darabokra hull szét a világ, én magam egy leszek? [...] Olyan szép volt itt minden, mint gyerekkoromban, amikor még nem tudtam, hogy a teremtésben semmi sem hasonlít rám." A fentiek nyomán joggal állapíthatjuk meg, hogy Pilinszky János újságíróként, tudósítóként és múzeumlátogatóként egyaránt költő maradt: az élmények, az érzések közvetítését igyekezett megvalósítani a maga egyedi, megszokottól eltérő eszközeivel. Joggal képzelhető, hogy a Rilke-kisregény nyomán látóterébe 25 Paul Claude: Kolombusz Kristóf könyve, I, ford. Galamb György, Vigilia, XXXIII. évf., 1968/7, 459-476; uö: Kolombusz Kristöf könyve, II, ford. Galamb Gyorgy, Vigilia, XX XIII. évf., 1968/8, 537-550. 26 Torma István (szerk.): Pest megye régészeti topográfiája: A budai és szentendrei járás, Budapest, 1986, A 293. Tisztelettel köszönöm Kővári Klára és Kulcsár Gabriella segítségét írásom elkészültéhez. ” Pilinszky: Síremlék. e 116"
