Page 104 [104]
OCR
PRONTVAI VERA vegyíti Dosztojevszkij regényének a bűnt megelőző és az azt követő állomásait. Például a víziókkal és látomásokkal telített színielőadás első jelenete a főszereplő — gyilkosságot megelőző — gyerekkori álma, amelyben a részeg kocsisok által agyonvert igáslovat próbálja megmenteni. Az agyonhajszolt és széttépett ló darabjai felbukkannak az előadás későbbi jeleneteiben is, mintegy kísérve és szimbolizálva a főszereplő belső világát meghatározó érzéseket. Raszkolnyikov zaklatott lelkiállapotát — nyomasztó álmait, szorongásait — az előadás szcenikája is tükrözi, az általa megölt vagy a más módon meghalt emberek vissza-visszatérnek hozzá, szinte követik őt. A megölt uzsorásnő (Jelena Zimina), Lizaveta (Jelena Nemzer) és Marmeladov (Szergej Parsin) nem tűnnek el végleg a színpadról, hanem újra és újra visszatérnek, kísértve a még élő embereket. A főszereplő monológja sem szavakon keresztül, hanem a színpadtérbe ábrázolt képeken, víziókon keresztül jelenik meg az előadásban. Az előadás rendezője ,a színpadon kezdettől egyfajta dialogikus közeget teremt, mindjárt a külső történetbe rántja be a nézőt, mellőzve azt a monológállapotot, melyben a tettet megelőzően Raszkolnyikov vívódásai zajlanak, de amelynek a jelenlétét mindvégig érzékeljük a regényben"? A színpadképet félbevágott falak, székek, elfelezett bútorok és berendezések halmaza uralja. , A nyitóképben az egésznek látszó, vakítóan fehér díszlet a szemünk láttára robban szét Marmeladov extatikus monológja alatt — a minden egész eltöröttx képzetét szuggerálva." Mivel Raszkolnyikov világképe az önmagával és az emberi létezéssel meghasonlott egyén mentális törésének tükre, a színielőadás díszlete töredezett épület- és bútordarabokból áll — ahogy az emberi lélek, úgy a színpadon levő díszlet, az álomban látott ló is szét van tépve a színpad terében." Raszkolnyikov legfontosabb kérdése, hogy ki is ő valójában és milyen helyet foglal el a világban: nagy tetteket, önmaga után a világban nyomot hagyó ember-e ő, aki nem átlagos, mert képes előremozdítani a történelmet, vagy épp ugyanolyan, mint a nyomtalanul eltűnő emberek, akik szinte láthatatlanul léteznek a világban. , Koncepciója szerint a gyilkosság az a xpróbax, amelynek, ha aláveti magät, ezt kideritheti.””* A gyilkosság elkövetése előtt saját magát helyezi középpontba, a lelkében levő űrt önmaga felemelésével próbálja betölteni. Azt gondolja, hogy az általa elkövetendő gyilkosság csak egyszerű kísérlet. Úgy véli, ha személyisége nem omlik össze a tett elkövetése után, akkor valóban méltó arra, hogy ne közönséges emberként tekintsen önmagára. Pálfi Ágnes — Szász Zsolt: Figyeljünk a titkos erővonalakra! Gyorsjelentés az idei MITEM-ről, Szcenárium, V. évf., 2017/5, 32. 4 Uo., 34. Idézet Alekszandr Csepurov színháztörténésztől. Az idézet a Raszkolnyikov találkozása a krokodillal c. filmben hangzott el, melyet Mispál Attila rendezett. A film 2018. július 11-én volt megtekinthető az Esztergomi Várszínházban. Pálfi Ágnes: , Hát ismerhetem én az isteni gondviselés útját?" Hamlet vs. Raszkolnyikov, Szcenárium, IX. évf., 2021/5, 52. e 102 »
