Oldal 103 [103]
MISZTÉRIUMOK BÁBSZÍNHÁZA
párhuzamba állítható a Krisztus testét kereső három Mária történetével; a középkori
szertartásokba beépített Ouem gueríitis?? a misztériumjátékok konkrét előzményének
tekinthető. A Bűn és bűnhődés színpadon megjelenő bűnös alakjai a Lázár testvéreihez
és a Krisztus sírjához ellátogató asszonyokhoz? hasonlóan a megváltást keresik, az
emberi létet meghaladó dimenziót próbálják több-kevesebb sikerrel megragadni.
Miközben a rendező párhuzamot teremt az újszövetségi ember és a jelenben élő
ember sorsa között, alkotásaiba a római katolikus vagy az orosz ortodox liturgiára
jellemző elemek mellett népi rítusokat is integrál. Vidnyánszky több rendezésébe is
beilleszti a temetés, a gyászszertartás elemeit.? A színészek és a díszlet mozgása,
a Raszkolnyikov lelkiállapotát színpadra vetítő asszociációk, az elhangzó szöveg és
az előadást kísérő zene összecsengése úgy határozzák meg a darab ritmikáját, hogy
közben a saját életüket sirató emberek gyászszertartásává formálják azt. A színpadon
megjelenő szereplők több jelenetben is úgy keringnek, mintha haláltáncot járnának,
felmutatva élethelyzeteik nehézségeit, és megvallva bűneiket, mielőtt élve eltemetnék
magukat bűneikbe, megváltoztathatatlannak tűnő élethelyzeteikbe vagy a rájuk váró
(baleset, öngyilkosság vagy betegség okozta) halálba. Egyféle danse macabre ez,
amelyet Raszkolnyikov, Szvidrigaljov, Marmeladov, Szonja és a többi szereplő együtt
adnak elő. Raszkolnyikov csupán egy ember közülük, akinek a bűnössége nem jelenik
meg hangsúlyosabban az előadásban, mint a többieké. A szereplők által járt haláltáncot
a Katyerina Ivanovna — Viktorija Vorobjova színésznő - által rendezett halotti tor
szcenikai ábrázolása és atmoszférája is erősíti. A temetésen összegyűlő fragmentált
személyiségek közös alaptapasztalata az értelmetlennek látszó és kilátástalan
küzdelem, amelynek körforgásából képtelenek szabadulni. A misztériumjáték által
felidézett történet a közbeékelt haláltáncjelenetekkel az egyén bűnökben való
elmerülésének és azokból való megtisztulásának rítusát is magába foglalja — az
emberi lélekben játszódó Isten-történetek sokféle változatát állítva a nézők elé.
A költeszet - Vidnyanszky szinhäzi nyelvhasznälatänak szervezöereje — ebben
az előadásban is felfüggeszti a cselekmény idejét és ok-okozati viszonyait, intenzív
színpadképek létrehozásával sűrítve hangulatot, érzést, cselekményt. A rendező
20 Bécsy Tamas: A drdmamodellek és a mai drama, Budapest-Pecs, Dialög Campus, 2001, 193-194.
A Quem quaeritis szövege: „Quem quaeritis in sepulchro, o Christicolae? / Jesum Nazarenum
crucifixum, o caelicolae. / Non est hic; surrexit, sicut praedixerat. / Ite, nuntiate quia surrexit
de sepulchro.” („Kit kerestek a sirban keresztenyek, a keresztre feszitett Näzäreti Jezust, nincs
itt, feltámadt, ahogy ezt megmondta, menjetek, hirdessétek, hogy feltámadt a sírból.")
2 A sírlátogatás leírása Lukács evangéliumának 24. fejezetében olvasható.
22 Például a már idézett Halotti pompa vagy a Zoltán újratemetve című alkotás. Zelei Miklós:
Zoltán újratemetve, Nemzeti Színház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház
produkciója, Budapest. A bemutató dátuma: 2014. november 17. Színészek: Béres Ildikó, Tarpai
Viktória, Vass Magdolna, Ivaskovics Viktor, Melnyicsuk Oleg, Kacsur András, Rácz József, Szabó
Imre. Rendező: Vidnyánszky Attila.
e 101 +