előadás és befogadó között. Pilinszky célja, hogy a színielőadás— Grotowski és Wilson
színházához hasonlóan -— alkotó és néző számára egyaránt valóban eseménnyé
váljon. Amellett, hogy a színházi előadást a katolikus szentmisével állítja párhuzamba,
utal arra is, hogy saját írásainak a szentmise struktúráját kellene követniük." Az
altala irt dramak is számos, a keresztény kultúrkörre való utalást, szimbólumot
hordoznak:" oltár, oltáron fekő, áldozat, tabernákulum, ministráns, pápa, apáca,
várandós anya, gyermek. A költő publicisztikai írásaiból az is kiderül, hogy Wilson
színházában csodálta a nyelvi sűrítmények és a színpadot uraló képek egymásba
játszása nyomán megjelenő költőiséget:"? az általa írt dc-ámákra is jellemző verseinek
szikársága, sűrítettsége, a költői eszközök szűkössége, elhallgatásos, kihagyásos
technikája. Sepsi Enikő utal arra, hogy Pilinszky munkásságán nyomot hagyott
a Wilson színházában metapasztalt poétikus ritualitás.? A Poetic Rituality in
Theater and Literature című kötet" szerkesztői szerint a poétikus ritualitás rámutat
egy adott művészeti forma liminális vonatkozásaira, a rituális formákkal és
struktúrával való párhuzamokra, amely újszerű esztétikai és szemantikai szempontok
felé tereli agondolkodást. A poétikus ritualitás a rituális minták, típusok, műfajok,
szimbólumok és beszédmódok irodalmi és drámai adaptációjaként is megjelenik."
Pilinszky KZ-oratóriumának központi metaforája a kőasztalon fekvő farkas.
Maczák Ibolya részletes elemzése alapján ebben a képben ,egy halott látványa
lényegül monstranciává"." Meglátásom szerint a költő oratóriumának halott szereplői,
az Öregasszony, az R. M., a Kisfiú csak a szentségtartóban megjelenő halotthoz,
a mű központi metaforájához viszonyítva értelmezhetők. Az oratóriumban megjelenő
alakok halál utáni léte és halálukat megelőző élete csak a vele való párhuzamba
állítás során nyerhet értelmet. Vidnyánszky Krisztus-ábrázolásai is a Pilinszky által
10 Uő: Naplók, töredékek, Budapest, Osiris, 1995, 20-21, 87.
U6: Szépproza, szerk. Hafner Zoltan, Budapest, Osiris, 2004, 70.
2 Pilinszky: Publicisztikai, 663.
Sepsi Enikő: A poétikus rituálé tanúja, Pilinszky János — ma, Magyar Napló, 2021/11, 1-6.
Domokos Johanna - Sepsi Enikő (szerk.): Poetic Rituality in Theater and Literature, Budapest¬
Pärizs, KRE-L’Harmattan, 2020.
„Poetic rituality sheds light on the liminal characteristics of the art form and on references to
ritual practices and ritual forms and structures set in motion in a way that allows special aesthetic
characteristics and semantic aspects to arise.” ,,A poetikus ritualitds ramutat az adott mtivésze¬
ti forma liminális vonatkozásaira, a rituális formákkal és struktúrákkal való párhuzamokra, új
esztétikai és szemantikai irányok felé terelve a gondolkodást." Domokos Johanna - Sepsi Enikő:
Introduction, in Poetic rituality, 7. ,That means: poetic rituality describes a specific literary and
dramatic adaptation of ritual patterns, types, genres, symbols, ways of speaking, and phrases.”
„Ez az jelenti, hogy a poétikus ritualitás rituális minták, típusok, műfajok, szimbólumok, be¬
szédmódok és kifejezések sajátos irodalmi és drámai adaptációt írja le." Saskia Fischer: Poetic
rituality and transulturality Bertolt Brecht’s didactic play, in Poetic rituality, 36-37.
16 Maczák Ibolya: Papírdarabok. Pilinszky János drámaírói munkássága, Budapest, Balassi, 2015, 65.