Oldal 68 [68]
IVÁNYI BENCE
Hamlet dán királyfit látja. Ezt a jelenséget keresztelte el Pavis a pszichoanalízis¬
ből kölcsönzött terminussal denegációnak ( Verneinung, dénégation).?5
Ebből persze az is kiviláglik, hogy a szépség valójában egy rendkívül tág,
nehezen rendszerezhető, komplex fogalom, mert a , fenséges", a , bájos", a ,meg¬
ható" éppúgy alkategóriájának számít, mint a , festői", a , plasztikus" vagy a ,,dra¬
mai"." A különféle esztétikai árnyalatok nagyban függnek a megjelenített irre¬
ális, a túlnan lévő sajátosságaitól, ám ezek sokfélesége nem zárja ki a szépséget
mint átfogó értékspecifikumot, legyen szó akár egy vattacukorszínű, légies
Fragonard-ról, akár egy szomorkásan szemerkélő Satie-ról, akár egy vérét hul¬
lató, fanyar Apollinaire-ről. Ugyanis az érzéki megjelenés módja, nem pedig
tárgya az, ami a szépséget hordozza, vagyis önmagában (an sich) , nem az a szép,
ami megjelenik, hanem maga a megjelenés." Azaz egy guvadt szemű, késhegy
fogazatú démonmaszkot is találhatunk szépnek, amennyiben a faanyag techni¬
kai kidolgozottsága, a lakkrétegek színe és textúrája, valamint a különféle csont-,
fém- és szőrmeberakások képesek az amúgy visszataszító pokolfajzat közvetett
irrealitäsät mint közvetlen, reális élményiséget közvetíteni felénk.? Heidegger
se véletlenül véli úgy, hogy , [al megjelenés, mint az igazságnak a műben és
műként való léte: a szépség"." Az igazság ebben a kontextusban nem logikai
értelemben vett igazságot jelent, hanem a létező mélyén megbúvó lényegiség
kilépését az el-nem-rejtettségbe, a lét pőre valójának megmutatkozását a maté¬
riában felragyogva." A művészet gadameri játékában , láthatóvá válik az, ami
van": a műalkotásban a valóság a maga igazsägäba emeltetik fel.* A színházban
ez lehet egy kellék igazsága, egy mozdulat igazsága, egy helyzet igazsága. Egy
díszletelem vagy egy közlés igazsága. Lehet csúf is ez az igazság, akár a példaként
citált maszk esetében, a megformálásban széppé lényegülhet át az is.
Pilinszky esztétikai szemléletében — intenzíven izzó katolicizmusának és az
őt ért Simone Weil-hatásnak köszönhetően — mindez még azzal egészül ki, hogy
az igazság megmutatkozása Isten megmutatkozása is egyben. A szépség misztikus
Pavis: Színházi szótár, 80—81.
37 Hartmann: Esztetika, 507-508.
38 Uo., 510.
A történeti tisztánlátás kedvéért érdemes hozzátenni, hogy ez a szemléletmód nem kizárólag
a szépségről való modern gondolkodás sajátja, hisz már Szent Bonaventura is azt írta a 13. szá¬
zadban, hogy , az ördög képmása szép, amikor jól ábrázolja az ördög rútságát". Idézi Umberto
Eco: A szépség, ford. Barna Imre, in uő: Óriások vállán. Milanesiana-előadások 2001-2015,
Budapest, Kossuth, 2019, 42. Illetve Kant is ,azért határozta meg a művészetet egy dolog szép
képzeteként, mert a művészet a rútat is szépként tudja megjeleníteni". Idézi Gadamer: Igazság és
módszer, 95.
Heidegger: A műalkotás eredete, 64.
# Uo. 25-26.
2 Gadamer: Igazság és módszer, 95.
40
DS
+66 +