Seite 45 [45]
TANÍTVÁNY:
MESTER:
TANÍTVÁNY:
MESTER:
„EGYETLEN TANULMÄNYKÖTET”
következett be elvárásai szerint, sem a vallási, sem a laikus szférá¬
ban. A társadalom egészét valamiféle ismeretlen eredetű, pusztító
ártatlanságtudat kerítette hatalmába, és ez csakhamar hatalmas,
a teljes magyar társadalmat leigázó ragállyá nőtte ki magát. A pusz¬
ta megnevezésében is szörnyű tartalmakat hordozó , puha diktatú¬
ra" rózsaszín köde telepedett az egész országra, a megengedett és
sátáni pontossággal kiporciózott jómód a jóléti rabszolgaság iránti
vágyat olyannyira felfokozta, hogy az alászállás és fölemelkedés
passiója helyett mindenütt az önsajnálat végtelen processzióját látta
kibontakozni: amimikrivalösägot &s amimikrimüveszetet. „A valé¬
diból semmi, majd a semminél is gonoszabb mintha lett, a hiánynál
gyötrőbb mintha, aminek még az elvetésével és elpusztításával sem
juthatunk vissza a bizonyosságba és a jelenlétbe. [...] Hol vagyunk
már a hiánytól! A semmi legalább kétségbe ejtett. [...] Világunkba
nem is annyira a semmi, de a mintha tört be, vált elviselhetetlen¬
né." Csakhamar kiderült, hogy Pilinszky sehol nem találkozott az
evangéliumi értelemben vett, megváltásra váró , szegényekkel", mert
a szegénység közben szociális kategóriává tiresedett, vagyis hät „ke¬
zelhető problémává" vedlett át, a háború és a haláltáborok pedig
egyszer csak a kultúra pillanatnyi és múló kisiklásának tűntek
mindössze. Végbement a nagy kiegyezés; , legrejtettebb tetteinket
mindig nyílt színen követjük el", " igen.
Mintha most is itt tartanánk.
Igen, pontosan itt tartunk most is.
Folytatjuk?
Hogyan is hagyhatnank abba?
Negyedik fejezet
MESTER:
TANÍTVÁNY:
A , jövővel terhes" szöveg — Az egyetlen kétségbeesés
Mi mással folytathatnák, mint azzal a kérdéssel, hogy milyen
műnemi kategóriába sorolhatnánk a Beszélgetéseket?
„Mondäsnak” neveztük a Pilinszky-beszédet, igy reméltük 6sz¬
szekapcsolni az írást és a szöveget beteljesítő cselekvést. Miért
34 Uo., 40.
.43 +