Oldal 44 [44]
TANÍTVÁNY:
MESTER:
TANÍTVÁNY:
MESTER:
TANÍTVÁNY:
MESTER:
31 Uo., 95.
2 Uo., 97.
Visky ANDRAS
látványosabban kiemelve az írás performativ szändekait. A „mo¬
dellezés” folyamán beindulnak a szerepváltások, Pilinszky például
Környei tanár úr alakmását ölti fel magára, hogy azután, újabb
váltással, mindketten George Allen és Lenny Shinderman alakmá¬
sában ne térjenek vissza soha többé az elbeszélés valóságába, se
a versbe, se a színházba. Az alakmások végleges eltűnése előtt
fölhangzik még a , Vezéreljen bennünket a vereség Istene!" különös
erővel bíró invokáció, majd megérkezünk a nagy és kétségbeesett,
mert egyre idegenebbül hangzó , evangéliumi esztetika”-definici¬
óig, hogy ugyanis , Jézus megszállottja annak, hogy egyek vagyunk.
Isten, ember, fa, kd, minden.”*! Rémiilt apodixis, amit a huszadik
fejezet záradéka követ, majd az utolsó, huszonegyedik fejezet első
mondata, Sheryl hangján: , Holnap haza kell mennem."?
Valami szörnyűséget pillantott meg, amit elmulasztott közölni
velünk?
Nem, dehogy. Megalkotta a legtökéletesebb színpadi művét, amiben
a versek, esszék, prózák, film- és operakísérletek összegzéseként
mindent elmondott, ami elmondható.
Te hogyan tudnád összegezni a Pilinszky-mondást?
A megváltás feltétele a bűnösség, vagy úgy is mondhatnánk, hogy
a megbocsátásban és megtisztulásban való részesülés feltétele a tet¬
tes mivolt fölismerése és a vele való beismerő azonosulás. És Pilinsz¬
ky Miskin herceg elragadó őrületével bejelentette, hogy a Wilson¬
színház hatására megtalálta az utat, lobogni kezdett a nagy
megtisztulásprojektum lázában, szenvedélyes interjúkat adott,
járt-kelt, majd nagy elképedésére fölfedezte, hogy nincsenek bűnö¬
sök, tehát az ő szenvedélye, hogy közösen behatoljunk a múltba és
jóvátegyük a jóvátehetetlent, tragikusan távolivá, sőt értelmetlenné
vált. Azt is mondhatnám, nevetségessé, legalábbis a saját szemében.
Amit még persze bizonyára elviselt volna, hiszen a nevetségesség¬
ből és a kitaszítottságból sok erő származik...
Nos, igen, de az egész elgondolás a szeme előtt megbukott és értel¬
metlenné lett. Már túl van a darabjai megírásán, pontot tett a Be¬
szélgetésekre is, nem maradt több javaslata. A beszéd folytatásához,
az újabb megszólalásokhoz és a , hirdetéshez" a versek, a tanítá¬
sok és a színdarabok beteljesülésére lett volna szüksége. Ami nem
«42 e