OCR Output

TANÍTVÁNY:

MESTER:

TANÍTVÁNY:

MESTER:

VISKY ANDRÁS

a maguk elképesztő szívó hatásával, a színházi tapasztalatból fa¬
kadó elhallgatása azonban a , vertikális színházat", tehát a szöveg
beteljesítésének igényét és reményét az életmű zárókövévé tette.
Zárókő, mondod, tehát, noha nem folytatódott, mégis teljes egész
az életmű.

Pilinszky szándéka ellenére, hiszen életműve szöveg maradt, amit
áhítat övez és nem a nyugtalanság, ami , vallási feladatot" róna
ránk, a szóösszetétel Kertész Imrét idéző értelmében. Ez a Pilinsz¬
ky-paradoxon.

Aki az önmagát beteljesítő szóban hisz, annak bizonyára nem is
létezik visszaút ebből a rászakadt hallgatásból... Engedd meg, hogy
hosszabban idézzek a Beszélgetésekből: ,SHERYL SUTTON: [...]
(az ölében tartott folyóiratokat betűzgette. Saját régebbi szavaimat
citálta.) »Bukäsunk a teremtes realitäsät a puszta egzisztäläs irre¬
alitásává redukálta — idézett. — Azóta a művészet a képzelet mo¬
rálja, hozzájárulása, verítékes munkája a teremtés realitásának,
inkarnációjának a beteljesítésére, helyreállítására. Megtestesült (Et
incarnatus est): azóta minden remekmű zárómondata, hitelesítő
pecsétje lehetne.« Ma is így gondolod? —: Ma is. Az evangélium két
szó közt sírx (mondhatnám azt is: van megfeszítve). Az egyik szó:
»megtestesiilt«, a masik sz6: »beteljesedett«. De a két szó egy. És
mindkettő azonos a harmadikkal, a teremtéssel, a lábszeggel.""
Úgy tűnik nekem, Pilinszky sok kortársa osztozik ebben a kétség¬
beesésben, mármint ebben az előzmény nélküli, riadt zuhanásban,
amely a második világháború alatt és után kerítette hatalmába
őket, és amely Pilinszkyt , az egyetlen tanulmánykötet" megalko¬
tására bírta, , aminek a megírására képes vagyok", ? mint mondja.
Pilinszky versei valamiféle ,egyetlen" tett irányába mutatnak,
amennyiben a Beszélgetések felől olvassuk őket, a Beszélgetések
pedig nem művészetfilozófiai dialógusok korpusza csupán, hanem
előadásra szánt szöveg.

MESTER:

Pedig te vagy a dramaturg kettőnk közül. Én olvasó vagyok, nem
több, még ha olykor, már ha a szöveg rábír, hangosan is olvasok fel
magamnak. Meg persze annak, aki hallja, ha hallja.

25 Uo., 13.

+ 40 c