PILINSZKY SZÍNHÁZI ÉS FILMES VÍZIÓJÁNAK TOVÁBBÉLÉSE
Az önironikus (, jugoszlávok"), a fekete és a kiskanál köré épülő Pilinszky¬
rituálét megidéző vers kognitív metaforája a , stenclizett" kanál, mely karistolja
a kihűlt kávét körülölelő csészét. A befagyottságig lelassuló hétköznapiság képe
ez, Pilinszky mozdulatlan poétikájának tökéletes és személyközeli ritualizálása.
A fiatalabbak közül Jász Attila költészetét emelhetjük ki, példának okáért
a Négysorost megidéző Négykezes az angyallal című verset.
Énjeink éveink légüres lombjait rázzák,
falkamagányban fázó fényjelek,
élve hagytad a halat a kádban,
bocsásd meg minden vétkemet!
(Jász Attila: Feltámadás helyett. P/verziók)
A Fabulát gyerekverssé alakítja Jász Attila a Farkasember meséjében, ahol a far¬
kast nem ölik meg a végén. Halmosi Sándor legutóbbi, apokaliptikus hangvéte¬
lű verseskötetéből, a Neretvából is álljon itt egy-két pilinszkys verssor: , Hogy
nem tudtunk élni / a szenvedés kegyelmével? Erre az angyali / vázra ilyen állati
arcot húzni hogy mertünk?" (Nem tudtunk); , A botrány, ami sohasem véges."
(Koponyák hegye). A kérdezésmód, a rövidsnittes montázsok, az oxymoron alapú
szerkesztésmód, a forrás alliteráció alapú elhangolása, a cselekvések felsorolása
és a felszólítások ezeknek a performatív célzatú szövegeknek a főbb jellemzői.
A poétikus ritualitás jelensége az utóéletben arra hívja fel meglátásom szerint
a figyelmet, hogy a Pilinszky ceuwvre egészének alapvető jellemzőjére és struktú¬
rájára bukkantunk, ami kulcsot ad ahhoz is, miért próbálkozott a filmes és
színházi műfajok versbe történő integrálásával.
ALTER, Jean: Referencia és performansz, ford. Imre V. Szilvia — Imre Jé Zoltan, Theatron, I.
evf., 1999/4-2000/1, 40-45.
ARNHEIM, Rudolf: Reszletek a Film cimü könyvböl, in Rudolf Arnheim: A film mint müveszet,
ford. Boris Janos, Budapest, Gondolat, 1985, 17-142.
ARTAUD, Antonin: A Kegyetlen Színház: Első kiáltvány, ford. Betlen János, in Antonin Artaud:
A színház és az istenek: Válogatott írások, Budapest, Orpheusz, 1999, 183—194.
BALÁZS Béla: A film szelleme, ford. Berkes Ildikó, in Balázs Béla: A látható ember — A film
szelleme, Budapest, Palatinus, 2005, 93—217.
BALÁZS Béla: A látható ember avagy a filmkultúra, in Balázs Béla: A látható ember — A film
szelleme, Budapest, Palatinus, 2005, 7—92.