Seite 16 [16]
SEPSI ENIKŐ
kezelte az időt"," és kiterjesztette az előadás terét a templomtól az utakon át
a résztvevők otthonáig.
Wilson 1970. augusztus 23-án kelt másik levele a következőket mondja a ri¬
tuálé és a színház közötti kapcsolatról:
Mindig is azt gondoltam, hogy a rituálé van mindennek a mélyén. A színdarabok mintha
megszállottan a rituális tevékenység körül forognának. A baj csak az, hogy a művészek
általában csak belepottyannak, anélkül, hogy tudnák. Azok pedig, akik, mint Peter Brook
a Seneca Oedipusának rendezésében, azonnal rituális értelmezést keresnek, gyakran
elvétik. Ha egy sémából túl sok elem ragad meg a résztvevők fejében, az élet eltűnhet
a munkából. Genet nagyon érdekes a rituálé szempontjából a kifordított katolicizmusá¬
val, a Mise iránti rajongásával, ahogy szüksége van a Jóra, hogy az általa imádott Gonoszt
bátorítsa. A vallásnak és a dc$ámának egymásra kell találnia. Grotowski elgondolása
a szekularizált szentté válásról. Végül is egyesek szerint a színháznak vallásos gyökerei
vannak. [...] Vissza kell találnunk a tragikus vízióhoz: hogy az ember mulandó, véges,
halálra és feledésre ítélt. Úgy tűnik, az embereket jobban érdeklik az Eslin Intézet és
a Káma Szútra változatos tapasztalatai. Túllépni a hús-vér testen. Elégetni, teljesen.
Grotowski elgondolása. [.... Nem elvont és álfilozófiai módon, hanem tényleg a színház
tüzes vasfogóit a résztvevőkre helyezve. Egy kis Artaud. Leforrázni őket. [...] Az élet mély
és igaz megközelítése és értékelése rituális lesz, ebben biztos vagyok."
Ez az idézet megnevezi és kiemeli A süket pillantása alkotási időszakának,
vagyis Wilson korai alkotásainak fő inspirációs forrásait: Genet kifordított katoli¬
cizmusát; Jerzy Grotowski rituális színházát, amelynek fő célja nem az előadás
létrehozása, hanem az, ahogy a színész él és tréningezik az előkészítési folyamat
során (,világi szentnek lenni"); végül Artaud eredeti „theätre de la Cruaute”-jät,
a kegyetlen szinhäzat. A potencidlisan az orosz—6rmény misztikus Gurdjieff
(Gurgyijev) hatása alatt álló Peter Brook ellenpéldaként jelenik meg, bár Gurdjieff
nevét ez a szöveg nem említi. (Gurdjieffre viszont erősen hatottak az isztambuli
kerengő dervisek és a századfordulós Közép-Ázsia szufi misztikusai.) Pilinszky az
1960-as években Grotowski laboratóriumi színházával is megismerkedett, és cikke¬
ket írt Az állhatatos hercegről. Grotowski annak előképe lehetett, amit Pilinszky
19 Uo., 136-137, (Theater for Tourists fejezet).
1! Rare Book g Manuscript Library, Butler Library, Columbia University, New York, Robert Wilson
Papers, Box 81, “Performing jobs” label. Letters of Robert Wilson to Antony Scully in Septem¬
ber 1970 about Woodstock College program, Center for Religion and Worship, New York. A le¬
veleket koräbban publikältam: Le “théâtre” immobile de Jänos Pilinszky — lu dans l’optique de
Mallarmé, Simone Weil et Robert Wilson, Parizs, LHarmattan, 2014, 146-147. (Sepsi: Pilinszky
János mozdulatlan színháza, 109-110).
+ 14 »